Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IV. kötet (Budapest, 1911)

XXXIV Tartalommuialó. Lap esődjogi szempontból ahhoz a korláthoz van kötve, hogy a hitelező adósa anyagi csődjének beálltával már csak aránylagos kielégítést igényelhet, így nem támadható meg a csődtörvény 27. §. 2. pontja alapján a közadósnak az az ügylete, melylyel a csődhitelezőkkel való kiegyeztetés munkájának elvégzésére alperest megbízta és amelyre annak • előleget adott .._ ~ _ - - ~ _ _ 188 122. A csődtörv. 28. §-ának 1. és 2. pontjára alapított megtámadási perben a kereset jogalapjához tartozó azt a tényt, hogy az ügylet visszteher nélkül köttetett, illetve (a 2. p. esetében), hogy a megtámadott terhes szerződés megkötése által a csődhitelezők megkárosittattak, a támadó tömeggondnok tartozik bizonyítani. Ennek bizonyítása nélkül nem támadható meg a közadósnak az a jogcselekménye, hogy a felvett váltó kölcsönből egy részt a forgatóként szereplő apósának átadott 216 128. [. Ha a hitelező a közadós fizetésképtelenségét tudva, vele kiegyezett, és az egyezségi váltókra fizetést fogad el a megtámadási perben: bizonyítani tartozik, hogy a kiegyezés által a közadós fizetési zavarai orvosoltattak, hitelezőivel szemben az egyezség feltételeinek eleget tett, tehát fizetéseit ismét felvette. Azonban az a körülmény, hogy az adós egyes fizetéseket teljesített s hogy ily módon a csődöt egyelőre elodázta, magában véve nem jelenti a fizetések újbóli felvételét. — II. A váltóra teljesített fizetés megtámadható, habár a váltó adása nem támadtatott is meg. — 111. Az egyenes váltókötelezett által felajánlott fizetés csak akkor vonja maga után a visszkereseti jog elvesztését, tehát a csődtörvény 30. §-a értelmében a hitelező a fizetőképtelen adós mint egyenes váltókötelezett által teljesített fizetést akkor fogadhatja el megtámadhatlanul, ha a fizelés az óvás felvétele előtt, vagy óvás hiányában annak felvételére rendelt határidő alatt ajánltatott fel .... _ „ 228 130. Noha a közadós áru- és váltótartozásai fizetésében késedelmes volt, boltbérét csak részben fizette, s pénztárnokát többször utasította, hogy számlákra ne fizessen; tekintettel arra hogy a hitelezők a vagyonbukottnak ismertetett fizetési késedelmét elnézték, anélkül, hogy ellene a megtámadott jogcselekmények időpontjában végrehajtást foganatosíttattak, avagy csak kértek volna is, e tényekből nem lehetett megállapítani, hogy az üzletet tovább folytató közadós a megtámadott jogcselekmények idejében fizetéseit már megszüntette ._ .... .... . 234 131. Aki a közadóssal hivatásos egyeztető közbenjárásával a követelés egy részének fellételes elengedése mellett kiegyezett: annak a közadós fizetéseinek megszüntetéséről tudomása volt. Ezzel szemben őt terheli annak bizonyítása, hogy a közadós fizetőképességét a csődnyitás előtt visszanyerte .... 2 30 132.1. A hivatásos egyeztető utján létesült egyezség már magában is azt bizonyítja, hogy a közadós az egyezség megkötése idejében fizetéseit megszüntette s hogy a hitelező erről tudomással birt „,. „ 237 164. Abból, hogy a kereskedő ellen vezetett végrehajtás alkalmával bútorai, lakásberendezése, ruhaneműi és 300 koronás követelése lefoglaltattak anélkül, hogy végrehajtató követelését kifizette vagy birói letétbe helyezte volna, az ilyen körülmények között foganatosított egyetlen végrehajtás alapján is kétségtelenül megállapítható, hogy a kereskedő a végrehajtás foganatosításakor fizetéseit már megszüntette volt 290 196. A megtámadási jog érvényesithetése nyomban megszűnik, ha a csődeljárás bármily ok miatt megszüntcttelett; következéskép a csőd megszűnése után a tömeggondnok semminemű joglépés megtételére, tehát felebbezés beadására sem jogosult. 351 197. A megtámadási jog elévülésének hat havi tartamát nem 1 alja ki, ha az elévülési időnek utolsó napja vasárnapra esik _ 352