Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) IV. kötet (Budapest, 1911)

Tartalommulató. XVII Lap ily csekély hiányok kijavításával is késlekedik, később is bármikor átvenni tartoznék az árut_ „ * — 323 180. A vevő nem esik el ugyan az elállás jogától, ha a megvásárolt gépet sürgős szükség esetében a kifogásolás és rendelkezésre bocsátás után a végből használja, hogy önmagáról és az eladóról a nagyobb károsodást elhárítsa ; ahhoz azonban, hogy a használat ne tekintessék olyannak, mint a mely állal a vevő a géppel mint sajátjával rendelkezik s ennek folytán a rendelkezésre bocsátástól eláll, okvetlenül szükséges, hogy a használat a sürgős szükség esetén tul ne terjedjen. Ha tehát a vevő a kifogásolt árut (motort) a szakértői szemle után is évekig használja, a rendelkezésre bocsátástól elállottnak tekintendő, habár a szerződés felbontása iránt eladót perelte is „.. 326 36. A késedelmes vevő csak addig követelheti a szerződés teljesítését, mig az eladó őt az ügylettől való elállásról nem értesíti ._. .„ .... 64 89. A KT. 352. §-a az eladóra semmiféle értesítési kötelezettséget nem ró 160 135. Az oly terménynél, mely minőségi kifogás kizárásával akként adatik el, a mint az a földből kijött, piaczi árról nem lehet szó ; ezért a vevő késedelme esetén az eladó csak akkor követelhet kártérítést, ha az árut hiteles személy utján tényleg eladta .... .... .... .... 243 45. Ha a vételügylet azzal a feltétellel köttetett, hogy a vevő biztosítékot tartozik nyújtani: az eladó addig, mig a vevő a kikötött biztosítékot nem nyújtja, nem köteles a teljesítéshez szükséges felszerelési tárgyakat beszerezni és rendelkezésre tartani; azért a késedelemért tehát, melyet a vevőnek a biztosítéknyújtásban való késedelme okozott, kártérítéssel nem tartozik .„ .... 83 66. Ha a vételi szerződés nem teljesítése mindkét fél jogosulatlan magatartására vezethető vissza, egyik fél sem követelhet a szerződés nem teljesítése miatt a másiktól kártérítést... .... .... .... .... .... .... 120 73. A vevőnek a teljesítést megtagadó eladóval szemben tett az a nyilatkozata, hogy kártérítési igénye fenntartása mellett az ügylettől visszalép, nem értelmezhető ugy, hogy a vevő az ügylettől akként áll el, mintha az meg sem köttetett volna; hanem ugy, hogy a teljesítés megtagadása folytán a teljesítéshez ő sem ragaszkodik és kártérítést követel .... .... 131 13ki. A KT. 353. §-ában a vevő által a szerződésszegő eladótól követelhető kártérítésnek feltételéül a fedezeti vétel nincs előszabva. — II. Noha a vevő telepe nem egyúttal teljesilési hely is: ha az eladó tudta, hogy a vevő üzleti telepén akarja a megvett árukat értékesíteni: a különbözet kiszámításánál a vevő telepén lévő magasabb piaczi árat kell alapul venni. — III. Az eladó késedelme esetén a vevő a szerződési és piaczi ár közölti különbözeten kívül elmaradt hasznot fel nem számiihat, mert az eladó, ha az árkülönbözetet megfizeti, olyannak tekintendő, mint a ki a szerződést teljesítette _ .... .... 241 138. cSobald als möglicho szállítási kikötéssel rendelt áru vétele nem fix ügylet „.. .... .... .... .... 249 • Hiteljogi Döntvénytár. IV. b Vevő késedelme. 351—352. Eladó késedelme. 3o3— 356. §.