Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytár. 39 Minthogy pedig a lelek az üzletvezetés módjára meg nem egyeztek és minthogy a társasági viszony fenntartása esetére ilyen megegyezés híján csakis a bíróság peres eljárás alapján állapithatja meg azokat a módozatokat, méhek szerint a vitássá vált üzletvezetés gyakorolható : ennélfogva a fent kifejtett okokból akként kellett intézkedni, hogy a jelen itélel jogerőre emelkedésétől fogva alperes oly módon részesítendő az üzletvezetésben, hogy azt felperesek bármelyike csakis vele együttesen gyakorolhatja. A kereskedelmi törvény 65., 60. és 91. §-ai nem intézkednek arról, hogy a czégvezefési jogosultság megvonása vagy a czégjegyzési módozat megváltoztatása a bíróság hatáskörébe tartoznék, hanem ezeknek a kérdéseknek eldöntését a társasági szerződésre, vagy a társasági tagok későbbi megállapodására bizza. Ennek azonban csak ott van helye, hol a társaság tagjai közölt megegyezés jön létre, ahol azonban nincs megegyezés és egyetértés, ott ez rendszerint a társaság feloszlására vezet. Ahol azonban a társasági viszony ezen egyetértés hiányából fel nem bontható: olt nem marad más hátra, minthogy a bíróság itélelileg pótolja a megegyezés hiányát es a czégjeg\zési módozatot bíróilag állapítsa meg. A jelenlegi czégjegyzési mód az, hogy a czéget bármelyik két tag együttesen jegyzi. Alperesnek czégjegyzési jogosultsága eszerint nincs kizárva, de kijátszható, mert az üzletvezetésre megszabott korlátozás harmadik szemelvekkel szemben hatálylyal nem bir és felperesek együttes czégjegyzésiik alapján alperes tiltakozása ellenére is köthetnének a közös czéget kötelezőleg oly ügyleteket, melyek a vállalatot hehrehozhallanul megkárosítanák. Alperes törvényszerű jogai a fennforgó körülmények között csak akkor lehetnek teljesen biztosítva, ha az üzletvezetési módozattal egybehangzóan a czégjegvzésre is olv befolyás biztosíttatik alperesnek, hogy a czég ezentúl is két társtag által jegyezhető, de ezek egyike csak alperes lehet. Miért is ezt a czégjegyzési módozatot kellett megállapítani. A túlnyomó részben pervesztes felpereseket a perrendtartás 251. §-a értelmében a perköltség fizetésére kellett kötelezni. Az ügyvédi dij és költség iránt való intézkedés a perrendtartás 252. § án alapszik. (1907 november 8 9014/907. sz. a.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja, azzal a kiegészítéssel, hogy nemcsak a czég jegyzését, hanem annak képviseletét is csak'együtt gyakorolhatja felperesek bármelyike az alperessel. indokok : A viszonkereseti kérelem eldöntése végett a kir. tábla az elsőbiróság felfogásával egyezően abból indult ki, hogy a szerződéshez hü fél, aki a kereskedelmi törvény 100. §-a ér-