Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

tíiteljogi Döntvénytár. 87 összes tagok és igy alperes közös befolyása mellett is vezettessék. E kikötés azt mutatja, hogy a szerződés szerint nem alkalmazható a kereskedelmi törvény 77. §-ának vélelme, hanem a felek megállapodása az volt, hogy bár az üzletvezetés felperesekre bízatott, alperes törvényszerű befolyása sincs kizárva. Ennek értelme az, hogy csak a budapesti üzlet vezetésével felruházott felperesek végezhetik ezen üzlet körében a társaság kereskedelmi üzletével rendszerint járó cselekményeket, de nem tehetik ezt alperes ellenmondására való tekintet nélkül. Ez a jogviszony azonban nem teszi tárgytalanná az üzletvezetési jogkör megvonására irányuló kérelmet, mert a mostani jogállapot szerint alperesnek csak tiltakozási joga van, de a kezdeményezés és az üzlet tényleges vezetésének, valamint a pénzkezelésnek joga őt meg nem illeti és igy érdekében állhat, hogy a törvényes előfeltételek fennforgása esetében ez a korlátolt, de kizárólagos üzletvezetési megbízás, is visszavonassák felperesektől és az rá is kiterjesztessék. Az üzletvezetési megbízás visszavonása a társaság tartama alatt a kereskedelmi törvény 79. §-a értelmében csak jogszerű okból történhetik, minek fennforgása felett a bíróság belátása szerint határoz. A törvény példaképp Különösen indokoltnak jelenti ki a visszavonást a kereskedelmi törvény 100. § ának 2 — 5. pontjai alatt felsorolt esetekben. A bíróság megállapította, hogy felperesek vétettek a kereskedelmi törvény 100. § a ellen, mert a közös czég könyveit, iratait és pénztárát nem a M., Gf. és G. czégnek külön üzleti helyiségében, hanem a Gf. és G. czégnek azzal egy folyosón levő üzleti helyiségeiben tartják és ez utóbbinak hivatalnokai által vezettetik a könyveket és kezeltetik a pénztárt, amely helyiségekből felperesek ki is utasították az alperest; továbbá a közös czég készpénzét más vállalataiknál használják fel. E mellett felperesek a közös czégnek helyiségéből két szobái alperes beleegyezése nélkül az ((Erdélyi bányavasut részvénytársaság)) czég alatt bejegyzett vállalatuk elhelyezésére fordítottak, anélkül, hogy ezért a közös vállalatnak bért fizetne valaki; továbbá, hogy a fennmaradó egyik szobában felperesek saját vasútépítési munkálataikkal foglalkozó mérnökeiket helyezték el, anélkül, hogy az 1200 K házbérhez hozzájárulnának. Azonkívül felperesek a H. orosz vállalkozóval külföldi szabadalomra nézve kötött szerződést 1903. évi október 29-én alperes tudta és beleegyezése nélkül felbontották és vele uj szerződésre léptek, mely a közös czégre nézve káros volt. Továbbá felperesek az alperesnek kikötőit havi 800 K javadalmazást csak perbeli kényszer utján fizették ki, továbbá az A) alatt