Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytár. 31 Alperes az 1903 augusztus 17-én bekövetkezett tüzeselelőtt a szerződés szerint (1903 jul. 17-én) esedékessé vált biztosítási dij megfizetésének elmulasztására a biztosítási szerződés hatálytalanságát a jelen esetben nem alapithatja. A biztosítási dij a viselt koczkázalnak ellenértéke lévén, a koczkázat és a díjfizetési kötelezettség egymással oly szoros kapcsolatban van, hogy eltérő megállapodás hiányában a visszatérő időszakokban fizetendő dij fizetésének elmulasztása a koczkázatot megszünteti. A díjfizetés azonban nincs elmulasztva akkor, ha a biztosított a biztosítási dijat a kifejezetten adott halasziás vagy a feleknek hoszszabb időn át követett magatartása (cselekménye, mulasztása) által létesült hitelezés folytán a halasztási idő letelte előtt megfizeti. Téves alperesnek az a jogi álláspontja, hogy a díjfizetésre engedett halasztásnak határozott időhöz kötöttnek kell lennie. A díjfizetésre határozott idő kikötése nélkül adott halasztás esetében is áll a kötelmi viszonyban általában alkalmazandó az a jogszabály, hogy az adós (a biztositott) csak akkor jut fizetési késedelembe, ha felhívásra nem teljesít. Felperes az 1899. évben megkötött biztosítási szerződés tartama alatt a biztosítási dijakat egy ízben sem fizette a szerződésben kitett határnapon, hanem felperesnek az alperes kassai főügynökségénél nyilt szám'ája lévén, a főügynökség a dijváltókat rendes terhelés mellett felperesnek beküldötte s felperes a biztosítási dijakat, az 1900-ban lejártat a szenvedett tűzkáráért megállapított összeg betudásával, mindig később fizette. Az 1903 július 17-én esedékes dijváltót a főügynökség felperesnek nem küldötte be és őt a biztosítási dij rendezésére csak 1903 augusztus 15-én vagy 16-án hivta fel oly módon, hogy felperes legközelebbi kassai bejövetelekor váltó ellenében vegye át a dijkötelezőt; felperes a váltó adását megígérte s a váltót a tüzesetet követő napon átadta. Felperes tehát az 1903 július 17-én kezdődött évre járó s a megállapított tényállás alapján határozatlan időre hitelezettnek tekintendő biztosítási dij tekintetében a tűzkár bekövetkeztekor késedelemben nem lévén, a kereskedelmi törvény 485. §-ának 4. pontja alapján a szerződés hatálytalanságára alapított kifogás alaptalan. De ettől eltekintve, hatályában fennállolt a biztosítási szerződés az időben, mert alperes k—i főügynöksége biztosítási ügyletek önálló kötésére, akként a hatályát vesztett biztosítási szerződés fenntartására is jogosítva volt. S ekként, ha a felek közt létrejött biztosítási szerződés az 1903 jul. 17-én esedékessé vált biztosítási