Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytár. 23 lialálya a belföldi vagyonra ekkor sem a külföldön elrendelt csődnyitás tényével, hanem akkor áll be, midőn a belföldi va­gyon csődbe vonása iránt a belföldi bíróság részéről intézkedés történt. Ennek a jogi álláspontnak helyessége abból is következik, hogy a birói gyakorlat értelmében (Curia 60/1883. v.) a kül­földön csődbe került közadós belföldi ingóságaira a csődtörvény 75. S-a alapján történt birói intézkedés előtt végrehajtás fogana­tosítható. Az ily végrehajtási cselekmény tehát, s következésképp a közadósnak a jelzett időpontot, megelőzőleg a belföldi ingó vagyon iránt tett intézkedése is nem semmis, hanem csak meg­támadható. Ennélfogva a megtámadási jog gyakorlásának ideje szem­pontjából nem a külföldön történt csődnyitás napját, hanem azt az időpontot kell irányadóul venni, s a csődtörvény 37. § ában megállapított elévülési időt is attól a naptól kell számítani, midőn a belföldi vagyon a csődbe vonatott. Az ellenkező felfogás azt eredményezné, hogy oly esetben, midőn a csődöt elrendelő külföldi bíróság csak a csődnyitás után hat hó múlva vesz tudomást a belföldi vagyon létezéséről, vagy intézkedik annak csődbevonása iránt, eddig az intézkedésig keletkezelt jogcselekvényeket, melyek a kifejtettek értelmében nem semmisek, az elévülés következtében meg sem lehetne támadni. A kifejtett jogi állásponthoz képest a felülvizsgálati kérelem­nek helyt adva, a felebbezési bíróság ítéletét a jelen ítélet ren­delkező része szerint meg kellett változtatni : mert az előre­bocsátolt tényállás szerint a csőd külföldön 1907. évi január 7. napján nyittatván meg, a belföldi ingók csődbevonása iránt a belföldi bíróság ugyanazon év és hó 8. napjánál előbb nem in­tézkedhetett, ennél korábbi időpontban tehát a csődnyitás hatálya a belföldi vagyonra be sem állott, a kereset pedig az utóbb em­iitett naptól számított hat hó alatt beadatott s így a megtámadási jog el nem évült. * ¥ = Az 1881 : XVII. (ez. 37. §-ában pnilitett elévülésijei maira a csődnyi­tás napja számításba nem vehelő. Dtár ül. f. XXVI. 101 lap; az elévülési haláridő a csődhirdelmény kifüggesztését kövelő naptól számilandó, akkor is, ha a csődnyitó végzés közbevetett jogorvoslat folytán később vált jogerőssé. Dtár III. f. XXVII. 279. lap. — Az elévülési idő az utolsó hónap azon napján tekin­tendő lejártnak, mely nap megfelel az első hónap azon napjának, melv napon a határidő az első hónapban kezdetét vette. Dtár III. f. XVIII. 34. lap.'

Next

/
Thumbnails
Contents