Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

Hiteljogi Döntvénytár. Hogy azonban felperes jogelőde tudomással bírt volna arról, miszerint a kutti i állomáson rakminla van a sinek felett és hogy mily magasságban van az felállítva : azt az alperes maga sem állította s nem hozta fel azt sem, hogy a feladó figyelmeztetve lett a szóban forgó rakmintára s annak magasságára. Ennélfogva alperes közegeinek vétkes gondatlansága annál inkább meg volt állapítandó, mert nemcsak hogy nem figyelmeztették a feladót a fentebb kiemelt körülményre, hanem útnak indították a vonatot anélkül, hogy a berakodás helyességéről előzőleg meggyőződést szereztek volna. Már pedig ez kötelességét képezte az alperes közegeinek, mely körülmény B. L. állomásfőnök tanúvallomásából, valamint a 3. /. alatti üzletszabályzat 56. §-ának 4. pontjában foglalt abból a rendelkezésből is megállapítható, mely szerint a küldemény nem vétetik át szállításra abban az esetben, ha a feladó által teljesített berakás a fennálló határozmányoknak meg nem felel. A kifejtettek szerint felperes károsodása alperes közegeinek vétkes gondatlanságára lévén visszavezethető : az elsőbiróságnak ítéletét meg kellett változtatni stb. (1907. évi január 29-én, 41. sz. a.) A kir. Ouria: A másodbiróság ítéletét a benne felhozott indokoknál fogva helybenhagyja. * * = Oly esetben, mikor a rakodás is hibás volt, de a vasúti közegek- is vétkesen jártak el, a vasul a rakodás hibáira, mint mentességi okra nem hivatkozhatik. Dtár IV. f. V. 362. I. — Az eddigi gyakorlat ellenkezik a szövegben közölt állásponttal: A feladó által eszközölt berakással járó veszélyből keletkezhető károkért való felelősség akkor sem fiáritható a vasútra, ha közegei a feladó által teljesített berakás helyességének megvizsgálását kötelességük megsze-. gésével elmulasztották, vagy helytelenül eszközölték. (Budapesti tábla II. G. 145/1904.) Térfi : IX. 267. — A vasút nem köteles ugyan oly tárgyak szállítását elvállalni, melyeknek méretei a rakodási szelvényt meghaladják, de ha feladáskor nem állapíthatja meg a megengedett rakodási mérték túllépését, és az árut szállításra elfogadja, ez a tény nem menti fel a feladót a helytelen berakásnak dijszabásszerü következményei alól. U. o. — A feladó által teljesített berakás az árunak a kocsiba való helyezésével ki van merítve, az ajtónak kellő módon lezárása a vasút közegeinek és nem a berakást teljesítő feladónak kötelezettsége. (Keresk. és váltótszék D. 660/1899) Grill Dtár IV. 978.