Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

8 Hiteljogi Döntvénytár. Ami a kár mennyiségét illeti, a tanuk vallomásával bizonyítást nyert, hogy felperes a felsorolt ékszerek birtokában volt a betörés előtt; tekintve pedig, hogy általános szokás szerint ott, ahol külön betörésmentes szekrény rendelkezésre nem áll, az ékszereket legtöbbször a fehérnemű-szekrényben szokták tartani, tekintve, hogy éppen a fehérnemű-szekrény volt felfeszítve, s abból a fehérnemű kihányva, a kir. törvényszék felperes azon állítását, hogy a betörés alkalmával tőle a H) alatti jegyzékben felsorolt ingóságokat lopták el, annyira valószinüsitettnek találta, hogy az 1868 : LIV. tcz. 236. §-a értelmében felperesnek a pótesküt meg kellett Ítélni stb., stb. Felperes beismerése szerint 100 K értékű ezüstnemü, mely a C) alatti szerződés 6. pontjára biztosíttatott, maradt birtokában a betörés után. A betörés által pedig a C) alatti biztosítási szerződés 6. pontja által biztosított ezüst és ékszernemüekben 500 K kárt szenvedett, tehát a 6. pont alá eső ezüstnemü és ékszerek összértéke 600 K-t tesz, s a biztositási összeget 100 K-val meghaladja. A kereskedelmi törvény 478. §-a értelmében tehát kártérítésnek azon arányban van helye, amelyben a biztositási összeg e tárgyak összértékéhez áll. (500 : 600 = X : 500 = 417 K.) A 7. pont alatti két darab ékszer külön biztosíttatván, az az arányszámításba felvehető nem volt, hanem mindkettőnek egész értékét, 2000 K-t kellett felvenni. Az előadottak szerint tehát, ha felperes az esküt leteszi, alperest összesen 2463 K megfizetésére kellett kötelezni. (1907 július 3. 56,629/907. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok : A 3. 7. alatti ajánlatot S. J. töltötte ki, aki alperesnek üzletszerző hivatalnoka volt. Az ajánlatban a második kérdésre beirt felelet homályos a tekintetben, hogy földszinti vagy I. emeleti lakás értendő-e? Már pedig az alperesuek az üzletszerzéssel, tehát az ajánlatok felvételével is megbízott közege által az ajánlat homályos kitöltése körül elkövetett hibára alperes a biztosítottal szemben sikerrel nem hivatkozhatik. Nem hivatkozhatik alperes sikerrel arra sem. hogy felperes a biztositási kötvényt, melyben a lakás mint I. emelet van feltüntetve, kifogás nélkül átvette, mert nincs bizonyítva, hogy felperes észrevette az ajánlat és kötvény közt e tekintetben feniorgó eltérést. Alperes nem is állította, hogy az eltérésre a felperes figyelmét a kötvény átadásakor felhívta, már pedig alperes a rendes forgalom szokásai szerint nem várhatta a biztositási ügyekben szakértelem nélküli felperestől, hogy a kötvényt ily