Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

VI Tartalommutaló. ződési időn belül jövedelmezőnek nem mutatkozik: ez a felmondási jog nem terjed ki általában arra az esetre, ha a vállalatot a munkaadó nem is létesítette; hanem a felmondás joga ily esetben csak akkor illetné meg a munkaadót, ha az alkalmazott őt a szerződés megkötésekor a jövedelmezőség tekintetében valóban megtévesztette volna, avagy ha a szerződés megkötése után állottak volna be olyan gazdasági viszonyok, amelyek a létesítendő gyári vállalat jövedelmezőségét már eleve kizárták ... .... .... _. _ _ 285 58. §. 41. Az a megállapodás, melylyel a részvénytársasági tisztviselő a részvénytársaságnál fenntartott nyugdijalapba lépett és az erre vonatkozólag alkalmazott nyugdijszabályoknak magát alávetette s ennek folyományaként beleegyezését adta ahhoz, hogy fizetésének bizonyos meghatározott százaléka a részvénytársaság által a nyugdijalap javára fizetéséből levonható legyen, kétségtelenül a részvénytársaság és a tisztviselő közt létrejött szolgálati szerződés kiegészítő részét képezi. Nem jogellenes a főnöknek az a fenyegetése, hogy alkalmazottját elbocsátja, ha a nyugdíjszabályzatot el nem fogadja .... 92 46. A szolgálatból azonnal való elbocsátás által a szolgálati szerződés megszűnik. Az alkalmazott tehát nincs jogosítva a szolgálati viszony fenntartását követelni, és nem köteles a főnök későbbi felhívására a szolgálatra feltétlenül jelentkezni, hanem a felmondási időre járó összeghez való igénye már az elbocsátással megnyílik. Az alkalmazott joggal teheti újra szolgálatba lépését attól a feltételtől függővé, hogy a főnök nem fogja őt többé hasonló elbánásban részesíteni .... . .... „ .... 98 47. Ha a főnök a segédnek a felmondási idő alatt a szolgálatban való megmaradását olyan feltételektől teszi függővé, amelyeket a segéd a szolgálati szerződés vagy a törvény rendelkezésére tekintettel elfogadni nem tartosik, ez a szolgálatból való elbocsátással azonos megítélés alá esik .„ 101 Ipartörvény 90. §-a. 84. A munkaadónak az 1884: XVII. tcz. 90. és 108. §-ában foglalt, a közérdek szempontjából tett törvényes intézkedésekből folyó kötelessége az, hogy az alkalmazást kívánó segéd felfogadásától mindaddig tartózkodjék, míg alkalmas módon meg nem győződik arról, hogy a felfogadásnak előbbi szolgálati viszonya útjában nem áll. Aki ezzel az elővigyázattal nem él, vét az 1881: XVII. tcz. 156. §. c) pontja ellen és a törvénybe ütköző szerződés alapján kötbért nem követelhet ... „. „. „. .„ .... 155 94. Az ipartörvény 90. §-a ellenére felfogadott segédtől a szolgálatba lépés biztosítására kikötött kötbért az uj főnök akkor sem követelheti, ha az előbbi szolgálat megszűnését illetőleg jóhiszemben is volt .„ .... 171 Kereskedelmi társaságok általában. Alkalmi egyesülés. 62. §. 96. Midőn többen valamely megengedett czélra a képviselet megfelelő szervezésével egyesülnek s emellett kilejezésre juttatják azt a jellegét is az egyesülésnek, hogy az ennek czélja által meghatározott körben szerzett vagy szerzendő jogok nem a résztvevőket, mint külön személyeket,