Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

82 Hiteljogi Döntvénytár. ezen czég alatt vaskereskedési üzletet tényleg folytat, mindaddig, mig a czégbejegyzés joghatályában fennáll, sem az alpereseknek, sem a jelen perben eljáró bíróságnak nincs joga vitatni, hogy a «S. M. iitóda» czég az elsőrendű felperest jogosan megilleti-e, mert ha nem illetné is meg, minthogy ez a czég és az azzal kapcsolatos vaskereskedő üzlet tényleg létezik, s az alperesek jogosulatlan czéghasználata által jogaiban sérelmet szenvedett, a& elsőrendű felperest kétségtelenül megilleti a kereshetőségi jog arra nézve, hogy az alperesek a jogosulatlan czéghasználattól a keres­kedelmi törvény 24. §-a értelmében pénzbírság terhe mellett el­tiltassanak, amennyiben az elsőrendű felperesnek kárt okoztak, kártérítésre s az esetleg hozandó határozatnak hírlapi közzététe­lére köteleztessenek. Ezek alapján az elsőbiróság az elsőrendű felperes keresete tárgyában egészben, a másodrendű felperes kereseti kérelméből pedig a birság mellett való eltiltás s a hirlapi közzététel tekin­tetében érdemleges határozat hozatalára utasíttatott. (1908. é\i február 5. 5832/907. sz.) A kir. Ouria: A S. M. másodrendű felperes keresete tárgyá­ban tett alsóbirósági rendelkezéseket, amelyeket az 1881 : LIX. tcz. 35. és 43. §-ai alapján egészben megvizsgált, megváltoztatja akképp, hogy S. M. másodrendű felperest keresetével, mind a három alperessel szemben teljesen elutasítja, a másodbiróságnak az elsőrendű felperes keresete tárgyában telt rendelkezését helybenhagyja. Indokok: A másodrendű felperest a kir. Curia azért utasí­totta el egészben keresetével, mert nem vitás, hogy S. M. másod­rendű felperes, mint a fennállott «S. M.» czég birtokosa beleegye­zett abba, hogy neve továbbra is czégül használtassék, követke­zően ő reá nézve az a körülmény, hogy polgári neve az utódlást kifejező toldással czégül használtatik, nem sérelmes; az a kérdés pedig, hogy a «S, M. utóda» czég szövegének használhatása ez­időszerint S. M.-né, szül. G. F. elsőrendű felperest, mint a czég bejegyzett birtokosát, avagy az alpereseket illeti-e meg, ezek közt a peres felek közt elintézendő jogkérdést képez. A másodbiróság Ítéletének az elsőrendű felperes keresete tárgyában tett rendelkezéseit a kir. Curia helybenhagyta indokai alapján, mégis azoknak oly értelmű helyesbítésével, hogy első­rendű felperes kereshetőségi joga B. Gy. harmadrendű alperes­sel szemben azért volt megállapítandó, mert a képviseletre jogo­sított valamelyik társasági tag részéről a közkereseti társaság érdekében, s annak üzletkörén belül kifejtett ténykedéséért — amennyiben az harmadik személyeknek czégükhöz való jogait sérti — a kereskedelmi törvény 24. §-a szerinti felelősség a

Next

/
Thumbnails
Contents