Gallia Béla (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) III. kötet (Budapest, 1910)

58 Hiteljogi Döntvénytár. volna, ez a kielégítés magának a zálogjognak megtámadása nélkül a csődtörvény 27. §-a alapján nem hatálytalanítható. (Curia 5112/1003.) Magyar Dlár II. 566. — Hasonló határozatok ugyanott II. 568. — Dtár III. f. XXII. 244. lap, IV. f. I. 334. — A meglámadhalatlan végrehajtási zálogjoggal biztosított követelésre a fizetések megszüntetése vagy a csődkérvény beadása után a közadós által teljesített fizetés sikeresen nem támadható meg. (Curia 872/1903.) Keresk. Jog II. 89. — Ugyanez mondatott ki a megtámadhatatlan zálogjogi előjegyzés igazolásául szolgáló végrehajtási zálogjogra nézve. (Curia 3856/1903 ) Magyar Dtár II. 569. — Hogy a követelés keletkezésével egyidejűleg nyert szerződési zálogjog megtámadható-e: a gyakorlat ingadozik. Tagadólag döntölt a Curia 1854/1905. sz. a. Dtár IV. f. V. 13. lap; továbbá 4983/1901. sz. a. Magyar Dtár II. 606., 724/1904. Keresk. Jog III. 94; igenlőleg döntött a Curia 2618/1906. sz. a. Keresk. Jog III. 512. — A csődtörvény 27. §-ának 2. pontjára alapított megtámadásnál nem az a döntő, hogy a hitelezőnek a biztosításhoz való joga mikor keletkezett, hanem az, hogy a biztosítást tényleg mikor szerezte naeg. Dtár III. f. XXVII. 246. lap. — V. ö. fíileljogi Dtár II. 35., 36., 76, 115. 24. A nyilvános állami pályázat eredményének befolyásolására czélzó megállapodás a közérdekbe és közjogi állásban nem levő személyek részéről is a jó erkölcsökbe ütközik, és ezért a közvetítési dij meg nem Ítélhető. (Budapesti kir. tábla 1908 decz. 16. G. 577/1908. sz. a.) A budapesti kir. tábla felülvizsgálati tanácsa: Az alperes felülvizsgálati kérelmének helyet ad, a megtámadott ítéletet megváltoztatja, felperest keresetével elutasítja. Indokok: Alperes panaszolja, hogy a 2. 7. alatt csatolt okirat szerint létrejött ügylet az 1901 : XXV. tcz. tiltó rendelkezéseibe és a jó erkölcsökbe ütközik, minthogy azt felperes országgyűlési képviselő korában kötötte s befolyását áruba bocsátolta. Ez a panasz azonban tárgytalan, mert felperes keresetét nem alapítja a v2. /. alatt csatolt, szerződésre, hauem képviselői maudáiumának megszűnése után létrejött uj megállapodásra. A felebbezési bíróság tényállásként meg is állapította, hogy a felperes és alperesnek V. Gy. nevü igazgatója közt a felperes képviselői mandátumának megszűnése után ujabb megállapodás jött létre. De ennek a körülménynek nincs az ügy eldöntésénél jelentősége s nem kell foglalkozni azzal a támadással, hogy a felebbezési bíróság az uj megállapodás tényét jogszabály megsértésével állapította meg ; mert a felebbezési biróság bizonyitatlannak vette azt a kereseti. előadást, mintha felperes a megrendelő állami vasgyárak igazgatóságánál avégett járt volna közben, hogy al-