Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

Hiteljogi Döntvénytár. ii tehát a késedelem fenforogváu, a felperes mini vevő, tőle a kereske­delmi törvény 353. §. szerint a szerződés teljesítéséi s ;i kése­delemből eredő kárának megtérítéséi együttesen követelheti s e tekintetben nem bírhat befolyással felperes kártérítési jogosultsá­gára az, hogy felperes a kártérítéshez való igénye iránt fenlar­tással élte vagy nem ? vagy hogy ebbeli igénye érvényesítésére vonatkozó szándékáról alperest érlesitette-e vagy nem? mert az értesítés és jogfentartás a kereskedelmi törvény 354. §-ában meghatározott esetre, vagyis akkor alkalmazandó, amikor a fél a szerződés teljesítése helyett kártérítést akar követelni, ellenben a késedelem esetében a szer/ődés teljesítése mellett és a késede­lem miatti kártérítés a kereskedelmi törvény 353. §-a szerint az erről való értesítéstől s így a fentartástól függetlenül követelhető. Vitatja alperes, hogy felperes kártérítést azért sem követel­het, mert az áruezikkek piaczi vasy tőzsdei árral nem birván, a kártérítés elbírálásánál a kereskedelmi törvénynek nem a 355. és 356. §-ai, hanem a 353. és 354. §-ai alkalmazandók, az esetben pedig tényleges kár fenforgása igazolandó, felperes azon­ban nem is állítja, hogy szükségleteit alperes késedelme folytán, fedezeti vétellel volt volna kénytelen ellátni, s hogy a szállítás elmulasztása folytán más harmadik részére kártérítésre kötelez­tetett, vagy más módon tényleges kárt szenvedett volna, a vesz­tett haszon pedig, melyet felperes kártérítésképp követel, a való­ban szenvedett kár igazolására nem alkalmas. Alperes ez a ki­fogása nem alapos; mert a kereskedelmi törvény 355. és 356. §-ai nem zárják ki, hogy a piaczi vagy tőzsdei árral nem bíró áruknál, aminő a kereseti áru is, a vevő a késedelmes eladótól ama kárának megtérítését is követelhesse (272. §), mely az ál­tal állott elő, hogy a megrendelt, de nem szállított árukat kicsim ­ben haszonnal el nem árusíthatta, az az elmaradt haszon pedig a szakértők véleménye szerint a kártérítési összegnek megfelel; minélfogva alperes a kártérítési összeg megfizetésére kötelezendő volt. (1905 deczember 6. 2274/905. sz.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletének mcg\áltoztatásával a kövelelt kártérítésre nézve az elsőbiróság elutasító ítéletét hagyja helyben indokaiból és azért; mert az a vesztett haszon, amely az által áll elő, hogy a felperes a megrendelt árukat a késedelmes szállítás folytán haszonnal tovább nem adhatta, a késedelemmel nem kapcsolatos és a teljesítéssel együtt nem köve­telhető. • -K-K = Ad. I. V. ö. Dtár III. f. XIV. 52., III. í. XXII. 157. Ad. II. V. ö. az előző esethez fűzött jegyzetet.

Next

/
Thumbnails
Contents