Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

Hileljogi Döntvénytár. lanságát meg nem állapítja; ami pedig a tanú állal vallott fönti kijelentésnek a valóságtól eltérő azt a íészét illeti, hogy az irodahelyiség felperes lakása is lett volna, ez megtévesztést azért nem foglalhat magában, mert felperes azzal, hogy irodáját mondta lakásának is. holott neki máshol volt a lakása, vagyoni viszonyát a ténylegesnél kedvezőbbnek fel nem tüntette. Megtévesztés tehát, amely a megkötött szerződést hatálytalanná tehetné, meg nem állapítható. Az, hogy felperes albérletben bírja irodahelyiségét és hogy jelen perbeli'követelése 289 K tartozására bíróilag letiltatott, nem szolgálhat elegendő alapul az alperes által felhozott azon körülménynek megállapítására, hogy felperes vagyonilag tönkrement, eladósodott egyén, akitől alperes a hitelezett vételár követelését be nem hajthatja. Ennek megállapítására az alperes által felhívott V. I. és V. I.-né tanuk vallomásai sem tartalmaznak adatokat. Nem vitás, hogy a kocsi vételára 1100 K-ban állapíttatott meg, hogy alperes a felperestől K. D. utján 100 K foglalót kapott. A fenmaradó 1000 K-ból 200 K a kocsi átadásakor volt felperes által fizetendő. A hátralékos 800 K 1903 október 8-től, mint a szállításra megszabott időponttól számított 4 és 6 havi lejáratú váltóval volt fedezendő, s ekként magának felperesnek előadása szerint 1904 április 5-én az adott foglalón kívüli egész 1000 K vételár ki volt fizetendő. Ez az időpont a jelen per folyamán bekövetkezett s ennek megfelelőleg a jelen Ítélettel csak a foglalón felüli egész 1000 K hátralékos vételár lefizetése ellenében volt alperes a kocsi átadás sára kötelezhető. Felperesnek a napi 10 K kötbérhez való igényét nem lehetett megállapítani, mert felperes azt. hogy alperes a kocsi késedelmes szállítása esetére ily kötbér fizetésre kötelezte volna magát, alperes tagadásával szemben nem bizonyította. (1905 november 29. 76,870/905. sz.) A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét érdemben indokaiból helybenhagyja, (1906 április 24. 476/906. sz.) A kir. Cűria: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok : L. és K. tanuk vallomását mérlegelve a kir. Curia is bebizonyítva látta, hogy az alperes csak azon esetre ígérte a kocsit felperesnek hitelbe adni, ha ennek hitelképességéről meggyőződik, továbbá, hogy felperes az irodáját s az ezzel összeköttetésben levő szobát mutatta meg lakása gyanánt, holott ő ott nem lakott, sőt a lakás bérlője sem volt, hanem egy hónapos