Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

Hiteljogi Döntvénytár. 28!; bálytalanul vezették, ez által még nincs kizárva, hogy a lefolyt három év többi hetében tehát 151 héten át az üzleti feljegyzések minden tekintetben helyesen történtek. Mert az öt héten át rendszeresen felmerült jogellenes bevezetések már önmagukban is elégségesek arra, hogy az a hit és bizalom, amelylyel az alkalmi egyesülés résztvevőinek a nevükben és megbízásukból eljárt üzletvezető társuk irányában viseltetni kell, helyrehozhatlanul megrendüljön, s hogy az a nélkül fenn nem tartható szerződési viszony megszüntetését S. A. és S. I. jogszerűen igényelhessék. Mellőzni kellett azonban az elsőbiróság ítéletének azt az indokait, hogy miután a felek közt az egyesülési viszony bizonytalan időre köttetett, azt S. A. és S. I. a maguk részéről a kereskedelmi törvény 99. ,^-ába foglalt jogelvnek kiterjesztő alkalmazása szerint már féléves felmondás utján is egyoldalulag felbonthatták. Mert a kereskedelmi törvény 62. §. 1. bekezdésébén kitűnik, hogy az alkalmi egyesülések a kereskedelmi társaságokról szóló határozatok alá nem esnek; s mert különben is a felek közt létrejött egyesülési szerződés kártérítési feltételeinek szem előtt tartásával az a kérdés is eldöntendő, hogy a szerződésnek G. M. és R. L. irányában való felbontásához van-e S. A. és S. I.-nek oly jogszerű igényük, amelynél fogva G. M.-nak a szerződésben kikötött kártérítéshez való joga is megszűnt ? Ily jogszerű igényt pedig S. A. és S. 1.-nek az A) a. szerződés értelmében nem féléves felmondás nyújt, hanem egyedül G. és R.-nek az a jogellenes eljárása, mely által maguk hiúsították meg azt, hogy az A) a. okiratban szabályozott szerződési kötelék S. A. és S. I. beleegyezése nélkül 1899 deczember 31-én tul is hatályában fennállhasson s amely jogtalan eljárás miatt ugy G. mint R. szerződésszegőknek lévén tekintendők, következik, hogy G. mint szerződésszegő immár nem érvényesítheti azon jogokat, amelyek őt csupán a szerződésnek részéről való betartása esetében, mint az alkalmi egyesülésnek a szerződéshez hü résztvevőjét illethették volna meg, a miatt, hogy S. A. és S. I. őt az alkalmi egyesülésben való résztvevésből 1900 jan. 1-től kezdve kizárták. (1906 decz. 4. 1503/906. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét azzal a kiigazítással, hogy a szerződést nem hatálytalanítja, hanem azt felbontja, helybenhagyja. Indokok: Nem vitás a felek közt, hogy az alkalmi egyesülés tárgyában kötött szerződésük érvényesen jött létre és a szerződés kötése körül felmerült okból meg nem támadható. Azt tehát az alkalmi egyesülés tartama alatt felmerült okokból nem