Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

XIV Tarlalommutaló. Lap II. RÉSZ. Kereskedelmi ügyletek. Kereskedelmi ügyletek általában. 272. §. 103. Oly kikötés, hogy a szerződő fél a szándékos vagy ezzel egyenlő elbírálás alá eső nagyfokú gondaílanság által okozott kárért nem felelős, érvénytelen..,. ._ _ „ _ ... ... „ „ ... 220 12. Az a vesztett haszon, amely azáltal áll elő, hogy a vevő a megrendelt árukat a késedelmes szállítás folytán haszonnal tovább nem adhatta, a késedelemmel nem kapcsolatos, és a teljesítéssel együtt nem követelhető 38 273. §. 178. Az a szerződési kikötés, melylyel a jelzálogul lekötött ingatlanok tulajdonosa, magát arra kötelezte, hogy a kölcsönösszegnek az ott meghatározott időpontoknál korábban való visszafizetése esetében, még ha a kölcsönadó előre bocsátandó féléves felmondás alapján a visszafizetést megengedné is, utóbbinak 3 % kártalanítási dijat fog fizetni: nem kötbér, hanem bánatpénz kikötése. E százalékos kárpótlás megilleti a hitelezőt akkor is, ha az általa kölcsönadott összeg korábbi visszafizetését a jelzálogul szolgáló ingatlanoknak elárverezése idézte elő „„ 384 276. §. 147. Ha a szerződésszegés mindkét fél tevékenységére vagy mulasztására vezethető vissza, a foglalót adott lel nem igényelheti annak kétszeresét, hanem a kereskedelmi törvény 276. §-a alapján csupán ahhoz tarthat igényt, hogy neki a foglaló visszaadassék.„ .._ 340 280. §. 99. A kereskedőknek egymásközti üzleteiből eredőleg és a kereskedelmi törvény 280. §-a alapján csak azon esetben követelhető késedelmi kamat, ha a hitelezett vételár megfizetése meghatározott lejáratkor köteleztetett™ ~ ._. — .._ .... 211 294. §. 78. A közforgalom tárgyát képező értékpapírok bírói megsemmisítéséről és elévüléséről szóló 1881. évi XXXIII. tezikk 21. §. 7. pontjában foglalt az a rendelkezés, hogy bírói megsemmisítés tárgyai nem lehetnek az oly értékpapírok, melyekre nézve a megsemmisítés magában az értékpapír szövegében határozottan kizáratott, csak azzal a jogi jelentőséggel bír, hogy az ily értékpapírok ki vannak zárva a hivatkozott törvény által a megsemmisithetőknek minősitett értékpapírokra nézve nynjtott abból az előnyből, hogy elveszés vagy a kétséget kizáró módon nem igazolt megsemmisülés esetén a megsemmisítési eljárás igénybe vételével az elévülési időn belül is érvényesíthetők legyenek, de az értékpapírnak