Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) II. kötet (Budapest, 1909)

Tarialommulató. VII következményein — ellenkező megállapodás hiányában — nem változtat az a körülmény, hogy az alkalmazott a két vasut üzleti belkezeléséhen nem vétetik fel mind a két vasútnak, hanem csak az egyiknek személyzeti létszámába „ _ 332 127. A kereskedelmi gyakorlat szerint a főnökök nagyobb előlegeket segédeik fizetéséből nem egyszerre, hanem több havi részletekben szoktak levonni. A főnök tehát az adott előleget nem vonhatja le tetszése szerint egyszerre a segéd fizetéséből 278 13^. III. A nyugta bélyegét ellenkező megállapodás hiányában az adós viseli. A IV. oszt kereseti adó azt terheli, aki az állandó fizetést, mely után az adó fizetendő, élvezi. — IV. Vasúti szabadjegyre és kedvezményes utazásra való igényt, erre vonatkozó kötelem hiányában, nem állapit meg az a tény, hogy a vasut valakit ezekben a kedvezményekben egy ideig szívességből részesített _ „ _ _ _„ „ 289 57. §. 145. Az orvos mint magasabb tudományos képzettséggel biró alkalmazott, a kereskedelmi törvény I. rész 6. czimében emiitett segédszemélyzet közé állásánál fogva nem tartozván, reá nézve az ipartörvény 176. §-a alkalmazást egyáltalán, tehát akkor sem nyerhet, ha alkalmaztatása mellett magángyakorlatot nem is folytathat. Hygienikus tejtermelő intézet orvosi teendőire alkalmazott orvosnak — habár e mellett magángyakorlatot is folytathat — felmondási ideje egy év _ _ _ _ ... 338 116. A részvénytársasági igazgató állásánál fogva nem kisegítő, hanem intéző hatáskörrel bir, s igy állása nem esik a segéd tekintete alá. Felmondási ideje tehát nem három hónap, hanem egy év. — A szolgálatból elbocsátott alkalmazottnak-a felmondási időre járó illetményeihez való törvényes igénye független attól, hogy elbocsátása után kap-e másutt alkalmazást; a szolgálatadó pedig elbocsátott alkalmazottjának a felmondási időre járó illetményeit egyszerre már a kilépés előtt tartozik megfizetni „ .... „ „ _ 255 58. §. 127. A kereskedelmi gyakorlat szerint a főnökök nagyobb előlegeket segédeik fizetéséből nem egyszerre, hanem több havi részletekben szoktak levonni. A főnök tehát az adott előleget nem vonhatja le tetszése szerint egyszerre a segéd fizetéséből. Ha az oly főnök, akinek segédje 2000 K-t meghaladó összeggel tartozik neki fizetési előleg és pénztári hiány czímén, az eddigi havi 60 K helyett havi 100 K-t akar a segéd havi 360 K fizetéséből törlesztés gyanánt levonni, vagy ha az oly segédtől, akinek fizetési előlege félévi fizetésére rug, váltót kiván, nem követ el oly méltatlanságot, melynélfogva az ipartörvény 95. §. b) pontját lehetne alkalmazni _. „ _ 278 59. §. 32. Alapos az ok az ügyvezető igazgató elbocsátására, ha azzal fenyegetőzik, hogy a részvénytársaság bérbeadott üzletének bérlőjét és az üzletet tönkreteszi, továbbá ha az iratok és értékek kiszolgáltatását az igazgatóságnak megtagadja és az őt üzletvezetéssel megbízó igazgatóságot törvényesnek el nem ismeri „ _ „ .... „ 67 85. Ha a vasúti szolgálati rendtartás szerint a véglegesen alkalmazott tisztviselővel szemben felmondásnak akkor van helye, ha fegyelmi vagy szol-