Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

llitcljogi Döntvénytár. 17 csak az következik, hogj a vasút a vasútvonal megnyitása után rendszerint joggal követelheti a hozzájárulás kifizetését azoktól, kik a hozzájárulást elvállallak, hacsak a lelek közti kikötés, vagy az ilgylel körülményei ezt nem gátolják, <le nem következik a hozzájárulási ügylel természetéből külön kikötés nélkül az, hogy a hozzájárulási ígérő a vonal megnyitásakor felszólítás nélkül fizetni köteles legyen. Minthogy a szerint alaptalan az a felperesi álláspont, hog) alperes fizetési kötelezettsége a \asnl megnyitása napján állott be és alperes késedelme onnan számítandó, és minthog) az A) a. levélben a kötelezettség teljesítésének határnapja nincs megjelölve : ennélfogva az ügylet természete és a késedelemre vonatkozó általános jogszabályok alapján kell eldönteni, hogy mikor állott be alperes fizetési kötelezettsége és késedelme. Az A) a. levélben alperes megemlítette, hogy a kötelezettség vállaláshoz a felsőbb jóváhagyást kérelmezte. A 2. '/. a. miniszteri leiratból kitűnik, hogy a felsőbb jóváhagyás azzal adatott meg, hogy a hozzájárulás összege a javadalmi törzstőkékből veendő, s hogy akkor, amikor a hozzájárulási összeg kifizetésének ideje el fog érkezni, a javadalmasnak ismét a miniszterhez kell fordulni a törzstőkékből való kiutalványozás végett. Felperes erre nézve előadta, hogy a miniszteri leiratban csak kérelem s nem meghagyás foglaltatik az iránt, hogy a javadalmas a kiutalványozás iránt újólag a miniszterhez forduljon. Ez az előadás alaptalan, mert a min. leiratban foglalt ez a kifejezés, hogy a kiutalványozás iránt annak idején, a miniszterhez forduljon, helyes értelem s a dolog természete szerint annyit jelent, hogj a javadalmas a törzstőkékből nem eszközölhet fizetést a miniszter utalványa nélkül. A késedelemre vonatkozó általános szabályok szerint az adós késedelme határnaphoz kötött kötelezettség esetében nem áll be addig, mig a hitelező az adóst a fizetés feltételeinek bekövetkezte után a fizetésre fel nem szólította, azaz meg nem intette. A jelen esetben a fizetési kötelezettség beálltának egyik feltétele felperes szerint a vasútvonal megnyitása volt, másik pedig az A) a. levél és a 2. 7. min. leirat szerint az, hogy a miniszter a törzstőkékből kiutalványozza a fizetéshez szükséges összeget. E szerint alperes nem volt késedelmes, ha a vasútvonal megnyitása után hozzá intézett felperesi felszólítás folytán a miniszterhez kellő időben a kiutalványozás végett kérvényt adoll he. A felperes a \asut megnyitása után 1899 augusztus 1-én kelt C) alatti levélben intézett első alkalommal felszólítást alpereshez a fizetés iránt. A 3. 7. alatti ministeri leiratból kitűnik, hogy alperes 1899 július 17-én, tehát a C) alatti felszólítás előtt fordult a miniszterhez a kiutalványozás végett. Eszerint alperes Hiteljogi Döntvénytár. I. 2