Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

8 Hiteljogi Döntvénytár. jegyzett árfolyamot kell érteni, ami a 4. 7. a. felperes levélben emlitett 20800 K-nak felel meg. Alperes előadta, hogy a 4. 7. alatti levélben foglalt s a megbízásnál alacsonyabb árfolyam számítás folytán neki joga volt a kereskedelmi törvény 369. §. %. p.-ban foglalt szabály alkalmazásával a kötött ügylettől az elismerést megtagadni s az ügyletet visszautasítani. Felperes szerint alperesnek még az alacsonyabb árfolyamszállitás esetében is el kellett ismernie az ügylet megkötött voltát s csak a 370. §. 1. bek.-be foglalt szabály alkalmazását, azaz 100 K-val magasabb árfolyam számítását volt joga követelni. Alperes előadta, hogy a 4. v. a. levél vétele után 4904 jan. 23-án kelt 5. 7. levél eredetijét küldte felperesnek, melyben arról értesttette felperest, hogy a felperes által ajánlott ár nem felel meg az értékpapírnak és azért nincs szándéka azt odaadni. Felperes tagadta, hogy alperes a 4. /. a. levélre bármit is válaszolt s hogy felperes az 5. 7. a. állítólagos levél másolat eredetijet megkapta. Alperes be nem bizonyította felperes tagadásával szemben, hogy 5. 7. a. tevéi eredetijét felperes megkapta. Minthogy e szerint alperest ugy kell tekinteni, mint aki nem felelt a 4. 7. a. felperesi levélre, és minthogy az a körülmény, hogy alperes nem felelt nyomban felperesnek arra a levelére, melyben felperes a vételárat 20800 K-ban jelölte meg, a felperes által megjelölt vételárba való belenyugvással egyhatályu, ennélfogva felperes joggal követelhette alperestől, hogy alperes a részvényt 208000 K vételár ellenében átadja. Felperes a válaszban előadta, hogy 1904 jan. 28-án amely napon a részvény a 4. • . levél szerint átadandó volt, felperes felhívta alperest, hogy posta fordultával küldje a részvényt, és hogy erre alperes jan. 30-án kelt levélben foglalt tiltakozással válaszolt. Azonban ez a tiltakozás mint elkésett, felperes jogai tekintetében hatálytalan. Ezeknélfogva felperes perbeli álláspontja alapos abban az értelemben, hogy felperes a részvény átadását 1904 jan. 28-án 20800 K vételár ellenében joggal követelhette alperestől, s igy még most is joggal követeli a részvényt azokkal a szelvényekkel s elővételi joggal együtt, amelyek a részvénynyel 1904 jan. 28-án együttjártak. Ennélfogva alperest a rendelkező rész értelmében marasztalni kellett. (1905 április 12. 6654/905.'; A budapesti kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét indokaiból helybenhagyja. (1905 szeptember 25. 1795/905.) A kir. Curia: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja s a felperest keresetével elutasítja. Indokok: Felperes a 4. • . a. levele szerint nem fogadta el az alperesnek a 2. 7. a. csatolt és felpereshez intézett levelében foglalt azt a megbízását, hogy az ott megjelölt részvényét annak