Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

6 Hiteljogi Döntvénytár. tatja, G. K. panaszosnak csődkérvényezési jogosultságát a panaszlottal szemben megállapítja stb. Indokok: Panaszlolt a 2 7. a. közjegyzői okirat 8. pontjában annak ellenében, hogy G. K. a R. L.-sai szemben őt megillető hozományt, hitbér és esetleges elválás esetére igényelhető női tartás iránti követeléséről lemondott s átengedte panaszlottnak a R. L. tulajdonát képezett azon ingókat, melyekre 40,000 K hozomány követelése erejéig már végrehajtási zálogjogot szerzett, G. K. hozomány-követelésének kiegyenlítéséül a nevezettel szemben 30,000- K-t saját adósságaként ehállalt s ennek kifizetésére magát s végrendeleti vagy törvényes örököseit kötelezte akként, hogy a szerződő felek ezen összeg fizetési határidejét illetőleg egyetértőleg abban állapodtak meg, hogy az átvállalt összeg panaszlott R. I. életében nem követelhető, hanem annak halála napjával válik esedékessé és örökösei által ezen időponttól számított hat hónap alatt lesz fizetendő. Ezen szerződés szerint panaszlott a szóban forgó kötelezettséget panaszossal szemben nem pusztán bőkezűségből, ellenérték nélkül, hanem a panaszos által nyújtott s a szerződésben tüzetesen meghatározott ellenérték tejeben vállalván magára, az a szerződés tartalma szerint visszterhes szerződésnek és nem ajándékozási szerződésnek minősül s igy nem minősíthető az halálesetre szóló ajándékozásnak sem, miből foiyóan panaszosnak ezen követelése a csődtörvény 05. Jvának 2. pontjában felsorolt s a csődtömeg elllen nem érvényesíthető követelések közé nem tartozik. A 2 7. alatti szerződéssel tehát panaszos az általa nyújtott ellenszolgáltaíás, mint visszteher ellenében panaszloii ellen olyan követelést szerzett, melynek lejárati ideje panaszioit halálával, mint időhatározással \an megjelölve. Ily körülmények közi panaszostól nem vitatható el az a jog, hogy kellően igazolt követelése alapján panaszlott ellen a esőd elrendelését szorgalmazhassa ; mert az ahoz való jog csak azokat a hitelezőkéi nem illeti meg, kiknek igénye a csődtömeg ellen csődnyitás esetén sem érvényesíthető, panaszos követelésére nézve azonban ez nem áll, mert patiaszos a csődtömegtől követelésének lejártáig is esetleg biztosítást követelhet, mi\el követelése a közadós által vállalt személyes kötelezettségen alapszik, az a körülmény pedig, hogy panaszos követelése még le nem járt, a csődtörvény 84. §-ának rendelkezése szerint nem foszthatja meg őt attól, hogv annak alapján a csőd elrendelését szorgalmazhassa. (1906 február 27. 503/906.) A kir. Ouria: A kir. tábla végzését megváltoztatja és az elsőbiróság; végzését hagyja helyben indokainál fogva.