Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Tartalommutató XXIX Lap 88. gi 88. Az n köriilniciiN, hogy a végrehajtás alkalmával lefoglalt vagyont később ugyanazon hitelező javára, de más követelése erejéig is lefoglalták, azon esetben, ha; > biróság az első végrehajtási; i végrehajtást szenvedő léi esődbilelezői irányában hatálytalannak mondja ki, Hl eredmeine/i, hogy a hitelező a hatálytalan végrehajtás Folytán felvett értéket, amennyiben az követelését s ennek járulékait meg nem haladja, a esőd törvén j 83. §-a értelmében a csődtömegnek köteles visszatéríteni, minélfogva nincs törvényes alapja az alperes állal előadott ama keresnek, hogy a megtámadott végrehajtás hatálytalanítása folytan, a hatály talaniiott végrehajtás alól felszabadul! összeg a későbbi, meg nem támadott végrehajtással behajtani kivánt követelés kielégítésére forditassi • 132 '67. §. 27. Az elsőbirósági itélel indokainak az a megállapítása, hogy az alperes csődtömeggondnok megtámadási joga nem évült el, ezt megtámadó íelebbezés hiányában jogerőre emelkedett, és így a másodbiróság az elévülés kifogását elbírálás tárgyává nem leheti, hanem a megtámadási jogot érdemben köteles elbírálni. _ _ _ öi I risszakövetelési jog. 42. §. 117. Továbbeladási szándékkal kötött vétel esetében is helye van a tulajdonjog fentartásával való adás-vételnek. Bizományi áruk visszakövetelése csődben _ _.. _.... „.... „. „ _. _.... 202 43. p> 12'. (. Csődben a visszakövetelési jogot gyakorló harmadik személy követelheti, hogy az általa visszakövetelt ingóságok elárverezéséből hefolvl vételár részére bizlositlassék. és igy ezen vételár nem használható fel a csód czéljaira. tehát a tömeggondnok kiadásainak és költségeinek fedezésére sem _ _ _ _. _... _ _........ ... 220 Csődeljárás. 82. §. 20. A csődtörvény rendszere kizárja azt, hogy két vagy több személy ellen, akiknek mindegyike külön, jogalanyisággal bír, a csőd együttesen kéressék és rendeltessék el.. _ _ _.... „_.... _ „. 50 84. §. 2. Az olyan követelési igény, amely a kötelezettel szemben ennek életében nem, hanem csak örökösei irányában érvényesíthető, a kötelezettet személyileg nem terhelvén, csakis ennek halála napján válik esedékessé, minélfogva az, még ha viszleher mellett jött is létre, hasonlóan a halál esetére tett ajándékozásból eredő igényhez, a csődnyitás alapjául nem szolgálhat ........ _ 5