Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

XXVI Tarlalommutató, az id. §. 2. bek. értelmében meg nem tagadhatja és e kérdés illetőségi összeütközés elintézésének tárgyává sem lehelő. (A Curia IV. tanácsának 40. sz. elvi jelentőségű határozata.) . 21 tio. A kereskedelmi térvény 218. g. és í. pontjaiba ütköző büntetendő cselekmények miatt, a kereskedelmi eljárás 50. §-a értelmében megindítandó eljárásra az a törvényszék illetékes, amelynél az elkövetett büntetendő cselekmények elkövetési időpontjában a részvénytársaság bejegyezve volt. Nem változta! ezen az a körülmény, ha a részvénytársaság eredeti Czégbejegyzése töröltetett, ha a cség valamely más bíróságnál az illető feljelentésnek beérkeztekor még bejegyezve nem volt. (A Curia IV. tárnicsának 17. sz. elvi jelentőségű határozata.) '-i> öl. Fiumei kereskedő által osztrák honos ellen a fiumei törvényszéknél számla alapján indított perben, ha a számlán a «fizelendő es perelhető Fiuméban>; záradék foglaltatik és a számla a vevőnek az árukkal egyidejűleg vagy azt megelőzőleg küldetett és a vevő által kifogás nélkül elfogadtatott, a limnei törvényszék, mint kereskedelmi bíróság helyi illetékessége megállapittatott. (A Curia IV. tanácsának 18. sz. el\i jelentőségű határozata.) _ — ._. .„ ~_ - 70 483. Ha a kereskedő a facturában foglalt e szavakat: «Zahlbar und klagbar in Budapest)) alperes kívánságára törölte is, ezzel nem mondott le azon törvényen alapuló jogáról, hogy a könyvei vitelének helye szerint illetékes bíróság előtt perelhessen „ _ .... ... .... 320 1 Tőzsdebirósági ítletékesség. 94. A tőzsdebiróság illetőségének nem vetette alá magát az a fél, aki arra vonatkozó megállapodás nélkül, a tőzsdebiróság illetőségének kikötését tartalmazó szerződési formulát, elolvasás nélkül írván alá, nem bírt tudomással arról, hogy annak utolsó két nyomtatott sorában a tőzsdebiróság illetősége ki van kötve ._. ..„ _ 158 143 A kezességvállalás nem tartozik az oly ügyletek közé, amelyekből folyólag, ha azok kereskedő és nem kereskedő közt jöttek létre, a tőzsdebiróság illetékessége az 1881: L1X. tcz. 94. ij-ának d) pontja értelmében kiköthető, mert a kezességvállalás akkor sem vonható a kereskedelmi törvény 258. §-ának 1., 3. és 251'. §-ának 1., 3., (i. és 7. pontjában emiitett kereskedelmi ügyletek valamelyikének fogalma ala. ha az egyenes adós ügylete kereskedelmi ügylel, vagy ha maga a kezesség is kereskedelmi ügyletnek tekintendő. — A kötlevelben foglalt az a kikötés, hogy a felek az ezen ügyből származható peres kérdések tekintetében magukat a budapesti áru- és értektőzsde vagy pedig a felperes által választandó valamely kir. járásbíróság illetékességének alávetik, a kikötés vagylagos természeténél fogva nem tekinthető oly határozott es kifejezett alávetésnek, amelynek alapján az áru- és értektőzsde kivételes bíróságának hatásköre az idézett törvényes rendelkezés alapján megállapítható lenne _ _ „ _ _ 241 191. Gazdasághoz szükséges árukra vonatkozó ügyletek kötésénél a tőzsdebiróság illetékességének kikötése nem általános szokás, s igy az ily ügyletek megkötésére vonatkozó jogosultság a tőzsdebiróság illetékességének kikötésére való jogosultságot nem foglalja magában 33a I 192. A kereskedelmi meghatalmazott a megrendelési jegyben foglalt tőzsdebirósági illetékességi kikötésnek, mint ilyen megrendeléseknél szokásos kikötésnek kiállítására fel van hatalmazva _ 337 ' 200. A kötlevelben foglalt ez a kikötés: operes esetekben eladó választása szerint a budapesti áru- és értéktőzsde választott bírósága véglegesen dönl», akként értelmezendő, hogy azzal per cselére csakis a budapesti