Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvénytár. 227 közölle», ezen esetre az alperes ezég javára felperes ellen elrendelt kielégítési végrehajtást megszünteti. Indokok : Dl*. G. vallomásával, melyet alperes ama beismerése is támogat, hogy ő a felperes fizetésképtelenségi ügyében a gabonakereskedők és malmok védegylete által összehívott ülésekre meghivatott és két ülésen alkalmazottja által részt is vett, bizonyítva van az, hogy alperesnek 2. •/. alatti levele, melyben a terménykereskedők és gyárosok védegyletének 1900 május 3-án bejelentette, hogy tagjai sorából 1900 deczember 31-ével kilép, a választmány elé nem került, hogy alperes kilépésének bejelentése után 1903 végéig tovább is fizette a tagsági dijakat s valahányszor oly fizetésképtelenségi eset merült fel, amelynél alperes érdekelve volt, a esoportülésen, melyre a tagok meghívattak, alperes is megjelent, a tárgyalásokon részt vett és szavazati jogát gyakorolta, mi által ugy a védegylet alperest, mint az is magát, a kilépési nyilatkozat daczára tagnak tekintette. A felek egyező kijelentése szerint a fentebb megjelölt védegylet neve időközben változott, de maga a védegylet, mely a 2. •/. alatti levélben és a G) alatti alapszabályokban különbözőleg van megnevezve, azonos. Az emiitett tények alapján a kir. tábla bizonyítottnak vette, hogy alperes kilépési nyilatkozatától elállott s így az A. M.-féle fizetésképtelenségi esetben, melyben saját beismerése szerint a C) D) E) alatti meghívókkal a csoportülésekre meghívatott s K. A. alkalmazottja által két ülésen részt is vett; diabár az 1903 július 30-án tartott ülésen, melyen a hitelezők felperes egyezségi ajánlatát elfogadták, már nem is jelent meg, a csoport követeléseinek */s részét képviselő megjelent hitelezőknek */s része által hozott F) alatti határozat az alapszabályok 21. §-a értelmében alperesre is kötelező azon esetben, ha alperes a 3. /. alatti végzés szerint 1903 június 24-én kért és telekkönyvi előjegyzés által szerzett zálogjogának szerzése előtt felperes fizetésképtelenségéről már értesült, mert ezen esetben az alapszabályok 9. és 22. §-ainak egybevetéséből kitünőleg a zálogjog szerzése körül nyilván rosszhiszemüleg járt el s mint ilyen a 22. §-nak arra az intézkedésére, hogy a csoport határozatainak kötelező ereje nem terjed ki azon tagokra, kiknek követelésükre nézve zálogjoguk vagy más biztosítékuk van, annál kevésbé hivatkozhatik, mivel ugyanezen §. szerint ily tagok a csoport ülésein csak ugy vehetnek részt, ha külön jogukról eleve lemondanak, a biztosítékot meghaladó követelés erejéig azonban tagsági jogaik és kötelezettségeik különben is érintetlenek maradnak ; alperes azonban annak daczára, hogy két ülésen résztveit, nem is állítja, hogy zálogjogát az ülésen bejelentette volna. Minthogy pedig felperes bizo15*