Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

XVIII Tartaloinniulató. elégséges a gondosság, erőfeszítés és költekezés ama legnagyobb mértéke sem, mely az eset körülményeihez a közfelfogás szerint helyes arányban áll. Valamely munkaadó alkalmazoltainak sztrájkját nem minden esetben lehet ily értelemben erőhatalomnak tartani. De ha a sztrájk oly mértékű és jellegű, mely valamely területen, vagy uiuukaágban bizonyos időre vagy egyáltalán, vagy az illető eset körülményeihez képest lehetetlenné teszi, hogy a munkaadó a munka végzésére alkalmazottakat, szerezhessen, azaz, ha a sztrájk a munkaadó által leküzdhetetlen, akkor a sztrájk éppúgy gátolja a munkaadót elvállalt kötelessége teljesítésében, mint valamely külső természeti esemény, vagy háború, vagy lázadás s ily esetekben a sztrájk a munkaadó mentesítése szempontjából erőhatalom jellegű esemény. Önként értetik, hogy nem mentesíti a munkaadót az oly sztrájk, amely az ő hibája folytán tört ki, mert ezen esetben a munkaadó felelőssége az ő hibájának a következménye _ ~ líl — ~~ — 10Ö 422. köv. §§. 85. Habár élő állatok fuvarozásával járó különös veszély (sertésnek szállítás közben történt megfulladása) alapján a felelősség a vasutat rendszerint nem terheli, ennek a mentességnek nincs helye, ha a kárt a vasút alkalmazottainak vétkessége okozta _.. 139 Biztosítási ügylet. 453. §. 1 í\). A kereskedelmi törvény 4-53. §-a nem kívánja meg, hogy a vállalat a biztosítási alapra szánt összegnek az alaptőke többi részétől való elkülönítéséi kimutassa. A kereskedelmi törvény 454. §-ából pedig kitűnik, hogy a biztosító vállalatok csak arra kötelesek, hogy bejelentsék az elveket, amelyek szerint a befizetett alaptőkét, tehát részvénytársagoknál az ebben benfoglalt biztosítási alapot is, el akarják helyezni és hogy ezek az elvek közzéteendők. E szerint a törvény czélja nem az, hogy a czégbiróság a biztositasi alap kezelésének módját ellenőrizze, hanem az, hogy az alaptőke elhelyezésére vonatkozó elvek közzététele utján, az érdekelteknek legyen módjuk saját érdekeiket megvédeni. Ennélfogva részvénytársaság bejegyzését nem lehel annak kimutatásától függővé tenni, hogy a biztosítási alap elkülönítése ki van-e mutatva .. 254 4(>f>. §. 179. A közadós, aki mint szerződő fél a biztosítási kölvény esedékessé válta elolt jogosítva volt ugyan a kötvény felett rendelkezni és azt a kedvezményezettre is kiterjedő batálylyal kölcsönnel megterhelni, de a kötvény esedékessé válta után már a kedvezményezeitet megillető biztosítási összeget csak leánya, a (kedvezményezett) feiperes nevében és részére vehette fel, a biztosító társaságtól felvett összeggel a kedvezményezettnek adósává vált. A kedvezményezett által a csődtömeghez bejelentelt követelés tehát a bizlositó társaság által közadós kezéhez, de kedvezményezett részére kifizetett összeg erejéig jogos alapon nyugszik 314