Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

98 Hiteljogi Döntvénytár. indokok; Felperes keresetében azt adta elő, hogy a biztosításokat az alperes társaság a C) és D) a. levelekben foglalt kikötések mellett vállalta el s így már a szerződések megkötése által kötelezte magát arra, hogy felperesnek ha 1916 decz. 31-én életben lesz legalább 16,000 K biztosítási összeget fizet, ha pedig felperes korábban halna el, a felvett dijaknak kétszeresét fizeti meg a kedvezményezett örökösöknek. Alperes tagadta, hogy a Q és D) a. nyilatkozatok, melyeknek kiállítója B. I. czégjegyzésre jogosítva nincs, a társaságot kötelezik. Ezzel szemben felperes kereseti álláspontjához ragaszkodott, határozottan állította, hogy ajánlatait a társaság ugy fogadta el, amint tétettek, nem vitatta tehát azt. hogy a biztosítási ügyletek a szerződő felek akaratmegegyezésének hiánya miatt létre nem jöttek volna, hanem fentartotta kereseti kérelmét, mely első sorban arra irányul, hogy alperes a C) és D) a. levelek tartalmának megfelelő kötvény függelékek kiállítására köteleztessék. A kötvény függelék magával a kötvénynyel mindenben egy tekintet alá esik. Midőn tehát alperes elismerte, hogy a A) és B) a. kötvényekkel egyidejűleg kelt C) és D) a. nyilatkozatok már kiállításuk idejétől fogva a társaságot kötelezik, világos kifejezésre jutott a peres teleknek abbeli megegyezése, hogy a biztosítási szerződések az A) és D) alatti okiratok kiállításával a felperes által előadott feltételek mellett jogérvényesen és véglegesen létrejöttek. Az alperes elismerése azonban a kötvény-függelékek kiállítását czélzó kereseti kérelmet nem teszi tárgytalanná, hanem arra vezet, hogy annak hely adassék. Mert a kereskedelmi törvény 469. §-ának az 500. §. szerint életbiztosítási ügyletekre is kiterjedő rendelkezése értelmében a szerződő fél követelheti, hogy neki a biztosító kötvényt állítson ki, a dolog természetéből pedig következik, hogy a kötvény szövegének meg kell egyeznie a szerződés tartalmával, s hogy a kötvény a biztosító társaság nevében oly személy részéről állítandó ki, akinek képviseleti joga a czégjegyzékből kitűnvén, vitássá nem tehető. De jogos a felperesnek az a követelése is, hogy a kötvény függelékeket nemcsak a magyarországi igazgatóság képviselője, hanem a párisi vezérigazgató s a párisi igazgatótanács egy tagja irják alá, mert az A) és B) a. kötvények is ily módon állíttattak ki, és mert különben kételyek és nehézségek merülhetnének fel arra nézve, hogy a felperes necsak magyarországi igazgatóság, hanem a párisi intézet ellen is érvényesítse a biztosító szerződésekből eredő igényeit és az alperesnek nemcsak magyarországi hanem külföldi vagyonából is kielégíthesse magát. A kereskedelmi törvény 487. §-ra pedig az alperes nem hivatkozhatik sikerrel, mert a biztositónak a kötvény kiállítását tárgyazó kötelezettsége a szerződés egész tar-