Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

Hiteljogi Döntvény táv. H-.t körébe, alperes tehát mint aligazgató U. G.-nak kölcsönt nem nyújthatott: jogtalanul utalta ki alperes a 800 K-t U. G.-nak, a mely tényeért ő a r. t.-gal szemben felelős lévén, kétségtelen, hogy felperes r. t. U. G. mellőzésével is jogosult a 800 K-t az utalványozó alperestől követelni. Alperes nem hivatkozhatik arra, hogy U. G.-nak a felperesnél folyószámlája volt, mert a csatolt könyvkivonat folyószámlának nem tekinthető. A kereskedelmi törvény 285. §-a szerinti folyó számlának helyesen csak az tekinthető, midőn a felek határozott vagy határozatlan összeg erejéig egymás irányában vannak hitelezésre jogosítva s kötelezve. Minthogy a kereskedelmi törvény 189. §-a azon esetben, ha az igazgatóság tagjai alapszab. ellenesen cselekednek, kártérítési kötelezettségeiket megállapítja, s mert alperes a 800 K-t alapszabályellenesen utalta ki, felperes kártérítési joga fennáll. Felperes azonban kártérítési jogosultságát elévülés folytán elvesztette. Ugyanis az igazgatóság köteles a kereskedelmi törvény értelmében a társasági könyvek vezetéséről gondoskodni, a felügyelő bizottság által megvizsgá't évi mérleget a közgyűlés elé terjeszteni, felelős az igazgatóság az évi mérleg helyes felállításáért is. Ebből következik, hogy az igazgatóság az évi mérlegre, zárszámadást köteles a könyvek alapján állítani össze s azt a könyvekkel összehasonlítva helyességéről meggyőződést szerezni. Alperes által lT. G.-nak kiutalt 800 K a könyvekbe be van vezetve, az 1898-iki zárszámadásba előfordul, tehát az igazgatóság minden tagjának s igy a jelenlegi igazgató elnöknek is, ki akkor igazgatósági tag volt, tudta, tudnia kellett, hogy alperes 800 K-t U. G.-nak kiutalt. Az 1898. évi zárszámadást a közgyűlés 1899 február 25-én megvizsgálta, azt elfogadta s az igazgatóság és felügyelőbizottságnak a felmentvényt megadta. Minthogy az utalványozás körül a Btk.-be ütköző cselekmény nem forog fenn: s a kereskedelmi törvény a részvénytársaságodat illetőleg külön elévülési időt nem állapit meg, hanem a kereskedelmi törvény 1. §-a szerinti elévülésre nézve az általános magánjog alkalmazandó s minthogy az osztrák polgári törvénykönyv 1489. §-a szerint a kártalanítási követelés 3 év után elenyészik, tekintve, hogy felperes a szabályellenes utalványozásról 1899 február 25-én nyert tudomást, a kártérítési keresetét pedig 3 év eltelte után adta be, kétségtelen, hogy felperes kereseti joga elévült, miért is őt keresetével elutasítani kellett. (1905 ".augusztus 25. 4358/905. sz.) A marosvásárhelyi kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenliagyja. Indokok: A kereseti igény annak a 800 K-nak megtérité-