Fabiny Ferencz (szerk.): Hiteljogi döntvénytár. (váltó-, csőd-, kereskedelmi és tőzsdei ügyekben) I. kötet (Budapest, 1908)

78 Hiteljogi Döntvénytár. <?sak a több kiadás fedezésére de a terhesebb szolgálat jutalmazására is szolgál. Mini hogy pedig az elhalt a vonatkísérő személyzethez tartozván, kilométerpénzhez joggal birt; minthogy továbbá az 4874 : XVIII. tcz. fentebb kifejtett s a dolog természetének is megfelelő intencziója szerint az elhalt családja lehetőleg ugyanolyan anyagi helyzetbe hozandó, mint volt az elhalt életében és hogy ebből folyólag nemcsak a néhai által élvezett fix jövedelemnek, hanem annak a rendes mellékjövedelemnek a kártalanítását is kövelelheti a család, amelyhez az elhaltnak állásánál fogva joga volt, kétségtelen, hogy felperes a kilométerpénzből eredt jövedelem kárpótlását is jogosan követelheti stb. Kifogást emelt alperes a keresetnek a fafaragászathól folyó jövedelem kárpótlására vonatkozó része ellen is tagadván, hogy az elhaltnak e czimen jövedelme lett volna, tagadván, hogy ezt a foglalkozást a szolgálati szabályzat 28. §-a értelmében a M. A. V. elnökigazgatójának engedélye nélkül űzhette volna s tagadván végül, hogy mindezekből, de meg az 1874 : XVIII. tcz. intézkedéseiből folyólag is felperesnek e czimen kártalanításra lenne igénye. A kir. törvényszék tényként megállapítja, hogy a néhai fafaragászattal foglalkozott. A szolg. szab. 28. §. szövegéből megállapítható, hogy a szóban forgó mellékfoglalkozáshoz az elnökigazgató engedélye nem szükséges, mert a 28. §. csak az olyan mellékfoglalkozásokat tiltja, amelyekre a szolgálat nyújthatna alkalmat, vagy amelyek a szolgálattal viszonyba hozhatók, már pedig a fafaragászat ilyennek nem tekinthető. Különben is a 28. §. specziális rendelkezést tartalmaz, amely tehát a Iegszigoruabban és a legszorosabban magyarázandó olyképpen, hogy ez által a magyarázat által a személyes szabadság s az egyéni szabad rendelkezés joga lehető kevés megszorítást szenvedjen ; ha tehát az alkalmazott mellékfoglalkozása nem olyan, amely által alperes érdekei sérelmet szenvedhetnének, az egyéni szabadság egyetemes joga alapján megengedettnek kell azt tekinteni, ha mindjárt a 28. §. betűi szerint megkívánt engedély megadva nem lett is. Alperesnek az a kifogása sem volt figyelembe vehető, hogy felperes ezen czimen kártérítési igénynyel nem bírna, mert az 1874 : XVIII. tcz. ezélzata az, hogy a hátrahagyott családnak lehetőleg továbbra is az az anyagi helyzete legyen mint volt az elhunyt életében, amibőJ önként foly, hogy a család minden olyan czimen jogosult kártérítést követelni, amilyen czimei) az elhalt jövedelmet élvezett. A fafaragászat pedig az elhunytra nézve szintén jövedelmi forrás lévén, felperes kártérítési jogát ezen alapon is meg kellett állapítani stb. (1904 november hó 46-án 6443/904.) A debreczeni kir. tábla: Az elsőbiróság ítéletét a kártéri-