Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

4 Budapesti kir. ítélőtábla. 2. Birtokrendezési eljárásban kötött erjyesség után tulajdoni kereset. Elbirtoklás. (1914 okt. 17. G. 337. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperes azon alapon lépett fel a kereseti ingatlanok tulajdona iránt alperesek ellen három rendbeli keresettel, mert ezek az ingatlanok az 1872. évi augusztus hó 20 án kelt úrbéri egyesség szerint eldöntött birtokrendezési eljárás során készített földkönyvben a «haszontalanok» közé vétettek fel, ennélfogva azok, mivel felperes birtokához csatolhatok s ahhoz is csatoltattak, az említett úrbéri egyesség 6. pontja értelmében, felperesnek tulajdonába mentek át; ennek daczára azokat alperesek elfoglalták, magukénak igénylik, s a 4397/1912. tkvi helyszinelési jkv. szerint azok az alperesek nevére is vétettek fel tényleges birtoklás alapján. Alperesek tagadták, hogy a kereseti ingatlanok azonosak lennének az általuk bírt ingatlanokkal, s vitatták, hogy a menynyiben azonosak is lennének azzal, azokat az 1872. év óta bírják, így el is birtokolták, s előadták azt is, hogy ezek az ingatlanok természetben a felperes birtokához csatolhatok nem voltak, s nem is csatoltattak. — A kir. törvényszék Ítéleti indokolásában irtak szerint a betekintett tagosítási és úrbéri iratok s telekkönyvi hatóságtól beszerzett póthelyszinelési iratok s a kihallgatott tanuk vallomása alapján megállapította, hogy a peres területek azonosak az alperesek állal póthelyszinelés útján maguk részére igényelt ingatlanokkal. A s. e. t. 64. §-ának rendelkezése szerint a bíróság a bizonyítékokat szabadon mérlegeli ugyan, de köteles a meggyőződését irányító okokat Ítélete indokolásában előadni. Ilyennek a fennírt általános kijelentések nem tekinthetők; nincs ugyanis megjelölve tüzetesen, hogy eme ténymegállapítást a kir. törvényszék minő iratok s azoknak minő tartalma s mely tanuk vallomásai alapján eszközölte; e tekintetben tehát a felülvizsgálati kérelem alapos, s a ténybiróság feladata az úrbéri iratok kiegészítő részét képező térképek, a póthelyszinelési térképek nem különben a felek által ajánlandó tanuk vallomása útján tüzetes tényállást állapítani meg, hogy a pót helyszíni eljárás rendén új