Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

XXXVI Rendszeres tárgymutató. 4. A kötelmi jog. a) A kötelmi jog általános tanai. a) A kötelem keletkezése. A kötelező jegy (bon) kiállítása a kötelem keletkezésére nézve kereskedők közt minden jogczím kimutatása nélkül is önálló jogalapot teremt. N. 518. 505. P) Kártérítés. A kártérítés alapja. A ki jogával él, ezzel másnak jogsérelmet nem okoz. K. 419. 344. A tulajdonos nincs jogosítva tulajdonát akképen használni, hogy másnak kárt okozzon. Gy. 361. 287. Kisajátítással függőtermésben okozott kár megtérítése. B. 201. 154. Kártérítés lefoglalt ingók elsikkasztása miatt. T. 688. 649. Kártérítés eladott szőlőtermésnek zár alá vétele és értékesítése miatt. D. 287. 219. Kártérítés árverésre kerülő ingatlan haszonbérbeadása s a haszonbérlőtől elvonása miatt. N. 513. 491. Kártérítés szolgálati bizonyítvány visszatartása miatt. B. 192. 449. Kártérítés tűzbiztosítás elmulasztása miatt. N. 130. 516. Kártérítés azon az alapon, hogy az ^eey napi fuvarozásra felfogadott napszámost a katonai hatóság a kocsival a harcztérre vonulásra kötelezte s ő, hogy ettől szabaduljon, maga helyett helyettest fogadott. Gy. 334. 264. A kártérítés egyes eseteit 1. továbbá: a Kötelmi jog, valamint a Kereskedelmi jog egyes czímei. A károsultnak a kár elhárítására irányuló kötelessége. A károsult fél csak o\y kárának megtérítését követelheti, a mie kellő gondossággal el nem háríthatott. B. 104. 99. Olyan kárnak a megtérítését, a mely kárnak bekövetkezését elhárítani a károsultnak közönséges gondosság mellett módjában állott,, követelni nem lehet. K. 420. 345. A mikor a kár keletkezésére károsult fél vétkessége is közrehatott, a bíróság az eset körülményeihez képest állapítja meg, hogy van-e kártérítésnek helye. N. 530. 516. Ha a kár előidézésében mindkét felet hiba terheli, a kártérítést meg kell osztani. N. 515. 498., T. 689. 650. Gy. 324. 247. Közös kártérítés. Ha a kárt több egyén cselekményének vagy magatartásának összetalálkozása eredményezi, azért, mert az egyiknek a cselekménye egy-