Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. ítélőtábla. 7r>. Felperes felülvizsgálati panasza szerint a felebbezési bíróság a kétoldalú szerződések tekintetében fennálló azt a jogszabályt sértette meg Ítéletével, hogy mindegyik szerződő fél csak azon feltétel mellett követelheti a szerződés betartását, ha a maga részéről elvállalt kötelezettségeket teljesíteni kész és képes. Ez a panasz nem alapos. A C7. és 2'/. alatti okiratok helyes értelmezése szerint felperes az alperest havi 100 korona utazási és 100 korona költségátalány mellett üzletszerzői állásra alkalmazta, biztosítván ezenkívül alperes részére az általa közvetített oly ügyletek után, melyek első évi díja befolyik, 1 % jutalékot. Viszont alperes arra kötelezte magát, hogy havonként 10,000 korona összegű biztosítási ügyletet szerez. Ezen szerződés szerint tehát alperes a felperes érdekében üzletszerzői tevékenységet tartozott kifejteni, a mit az irányadó tényállás szerint meg is tett s a havi , eredmény el nem érése esetében felperesnek joga nyílt a szerződéstől elállani. Mindaddig azonban, míg ezt nem tette, s míg alperesnek a havi utazási és költségátalányt, mely üzletszerzői tevékenységét tette lehetővé, megfizette, akként tekintendő, hogy alperest üzletszerzői állásában megtartotta s az előleges részletekben kifizetett ezen átalányokat a havi eredmény el nem érése czímén külön szerződési kikötés hiányában vissza nem követelheti. (1914 szept. 16. G. 644. sz. a.) 76. A felperes saját előadása szerint a portálénak el nem vitt része be volt falazva, a befalazás által pedig ez az ingatlan alkotó részévé vált. Ennek tulajdonjogát tehát az alperesek, mint jóhiszemű jogszerzők, az ingatlan megvételével megszerezték. E szerint felperes arra, hogy a portálét ő építette be, nem hivatkozhatik. Téves a most érvényben lévő lakbérleti szabályokra való hivatkozás, mert ezek a szabályok 1909. évi november hó 1-én léptek életbe, a felperes bérlete pedig még azon év 1909. évi február hónapban szűnt meg. A régi lakbérleti szabályok 30. §-a alapján pedig a felperes az új tulajdonosokkal szemben az esetre sem léphet fel, ha a bérbeadó korábbi tulajdonossal való megállapodás értelmében a portálét a bérleti viszony megszűnésekor elvinni jogosult lett volna. (1914 szept. 15. G. 647. sz. a.)