Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

82 Budapesti kir. ítélőtábla. mos-kocsi után haladt volna, szabályellenesen hajtott a menetirányt nézve az utcza jobboldalán, továbbá, hogy a felperes kocsijának vezetője nagyobb gondosság nélkül is előre láthatta, hogy a vele párhuzamosan egy irányban haladó kocsi megelőzésével az összeütközés veszélyének ki van téve, míg ellenben megállással vagy hátramaradással a villamos kocsi mögött az eltérés a Mérleg-utczába és a kitérés a szemközt jövő villamos-kocsi elől baj nélkül megtörténhetett. E szerint figyelemmel arra, hogy a villamos-kocsik közlekedését illetőleg szabálytalanság megállapítva nincs, az összeütközés és ezáltal a kárt előidéző veszélye* helyzet a felperes kocsivezetőjének gondatlan és szabályellenes eljárására vezetendő vissza. (1914 febr. 9. 1-914. G. 588. sz. a.) 69. A felebbezési bíróság ítéletének indokolásában foglalt és meg sem támadott tényállásból helyesen következtetett a kir. törvényszék arra, hogy az üzlet átruházása az alperesek szerződéses megállapodása alapján történt azért is, mert a boltbér — a mint ezt a másodrendű alperes felülvizsgálati kérelmében maga adja elő — az árverésen befolyt vételárból fedeztetvén, lényegileg az elsőrendű alperes által fizettetett ki. Ennek hozzájárulása nélkül tehát a másodrendű alperes mindjárt az árverés után az üzletet el nem foglalhatta. A szerzés jóhiszeműsége pedig az 1908 : LVII. t.-cz. feltételeinek fennforgása esetén az üzletátvétellel kapcsolatos törvényi felelősség alól nem mentesít. (1914 okt. 16. G. 602. sz. a.) 70. A felebbezési bíróság a 2., 3.V. alatti okiratok helyes értelmezése mellett állapította meg azt a tényállást, hogy a szóbanforgó árpatermést az alperes megbízottja N. M. a felperesnél előzőleg megvizsgálta, azt kifogástalannak találta s hogy a felperesnek a megvizsgált árpáján kívül más árpája nem volt, hogy a felperes ugyanezt az árpát szállította az alpereshez és hogy ez az árpa az alpereshez történt szállításakor az alperes által vitatott minőségi hiányokban nem szenvedett. Ezen tényállás mellett, mely egyébként az iratokkal s az okszerűséggel sem ellenkezik, a döntés szempontjából nincs jelentősége annak a kérdésnek, vájjon létezik-e vagy sem oly kereskedelmi szokás, a mely szerint az eladó az árú előzetes megszemlélése daczára felelős az árú hiány-