Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. ítélőtábla. egyébként azonban kellő alakban és időben beadott felülvizsgálati kérelmet ugyanaz az ügyvéd, a kinek különben már a visszautasított felülvizsgálati kérelem beadásakor is volt az ügyféltől szabályszerű meghatalmazása, — kellő ellenjegyzés mellett újból beadta, kétségtelenül kitűnik, hogy a visszautasított felülvizsgálati kérelem is az arra jogosított ügyvéd által adatott be, magának az ellenjegyzésnek hiánya pedig egyébnek, mint vétlen mulasztásnak nem is minősíthető. (1914 szept. 2. 1913. G. 1667. sz. a.) 51. Alapos alperesnek a gyermektartásdijak összegének megállapítása miatti panasza, mert a felebbezési bíróság a tartásdíjak megállapításánál felperesnek az ítélet meghozatala idejében volt foglalkozását illetőleg társadalmi állását vette figyelembe, pedig a gyermektartásdíjak megállapításánál az anyának a gyermek születése idejében volt és nem az azóta elért clőnyösebb társadalmi helyzete az irányadó. Ennek következtében a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a midőn nem állapította meg azt, hogy a felperesnőnek a gyermek születése idejében mi volt a társadalmi állása és nem ezt vette a tartásdíjak megállapításánál figyelembe* (1914 szep. 4. G. 178. sz. a.) 52. Alaptalan az a felperesi panasz, hogy az itélőbiróság megalakítása szabálytalan lett volna: mert a felebbezési bíróság felvilágosító jelentése szerint az ítélet szerkesztésekor az abban résztvevő G. J. tanácstag még tényleges szolgálatban állott; ha pedig a nevezett biró az irásba foglalt Ítélet aláírásakor — nyugdíjazás folytán — már állásától fel is volt mentve — ez az eljárás érvényességét nem érinti. (1915 febr. 11. 1914. G. 240. sz. a.) 53. .1 nemzési képtelenség a törvénytelen gyermek tartása iránt indított perben sikerrel fel nem hozható, mert az állandóan követett lbírói gyakorlat szerint, a gyermektartásdíj megítélésének az az alapja, hogy az alperes a gyermek anyjával a gyermek fogamzási időszakában nemileg közösült és ennek megállapítása esetén, a nemzési képtelenségre alapított kifogás figyelembe nem * jön. Nem döntő az sem, hogy a gyermek anyja a per megindítása.