Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

70 Budapesti hir. Ítélőtábla. A kir. Ítélőtábla: Alperesek a Pp. 180. § 4. pontjára utalva pergátló kifogást emeltek azon az alapon, hogy a felek az E) alatt csatolt kötlevél s azzal mindenben egyező tartalmú ellenkötlevél szerint a kereseti vételügyletből felmerülő peres kérdésekben a budapesti árú- és értéktőzsde választott bíróságának eljárását kötötték ki. Az elsőbiróság helyeseu fejtette ki, •— se részben nincs is vita a felek közt, — a kikötés megfelelő alakban jött létre. Az ügylet jogi minőségére tekintettel is érvényes az említett kikötés, az 1881 :LIX. t.-cz. 94. §-ának a Ppé. 24. §-a által fenntartott rendelkezései alapján, mert a felterjesztett iratok szerint mindkét szerződő fél kereskedő, s a per tárgya tovább eladás végett vett árúk vételára, tehát az ügylet mindkét félre nézve kereskedelmi ügylet. Az eldöntendő jogvita az, hogy a mennyiben a kötlevelekben a kikötött választott bírósági eljárástól való eltérés nincs kifejezetten kizárva, a követelés a főadós telephelye szerint illetékes bíróság előtt is érvenyesíthető-e vagy nem? Az elsőbiróság a vitás jogkérdést a Pp. 45. § második bekezdése alapján döntötte el, kiindulva abból, hogy bár az idézett törvényhely az illetékesség kérdésében rendelkezik, de a választott bírósági eljárás kikötése nemcsak a hatáskör, hanem az illetékesség kikötését is magában foglalja, tehát a tőzsdebiróság olybá veendő, mint a Pp. 19. §-a alapján illetékes bírósággal szemben különös illetékességgel felruházott bíróság. Ez a jogi felfogás téves: mert valamely peres ügy hova tartozósága kérdésében elsősorban a hatáskört kell vizsgálni, s csak oly biróságok illetékessége konkurrálhat egymással, melyek az eljárásra hatáskörrel bírnak. A fennforgó esetben pedig a felek a peres kérdést az árú- és értéktőzsde választott bíróságának hatáskörébe utalták, a mely nem is rendes és nem állami bíróság, hanem a tőzsde, mint autonóm testület kebelében alakult, s a törvény által kivételes joghatósággal felruházott bíróság, mely a tőzsde alapszabályaiban megállapított különleges szabályok szerint jár el a hozzá utalt peres ügyekben, tehát a tőzsdebirósági eljárás kikötésével a felek nemcsak kivételes bíróság Ítélkezésének, hanem kivételes eljárásnak is vetették magukat alá, s így a szóbanforgó kikötés mellett, — bár abban a rendes bíróság eljárása kifejezetten ki nem záratott, — nem lehet szó a tőzsdei választott bíróság és a rendes bíróság egyenlő hatásköré-