Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

30 Budapesti kir. Ítélőtábla. tel is, hogy az alkuszdijhoz való jog a vételár részben vagy egészben való befolyásától függ, az érvényesen megkötött ügylet fennállásának esetére szóló rendelkezéseket foglalnak magukban. Ha azonben az alkusz a kitűzött eredményt elérte s az ügyletet létrehozta és a szerződő felek azt érvényesen megkötötték, az ügylet későbbi stornirozása folytán az alkusz csak az esetben eshetik el a vételár befizetésének feltételéhez kötött dijától, ha az alkuszi szerződést kötő felek erre nézve is megállapodtak volna. Oe nem vezethetett sikerre az a felülvizsgálati panasz sem, hogy a felebbezési bíróság a kereseti kérelmen túlterjeszkedett volna, mert felperes az eredetileg 930 K iránt támasztott keresetét utóbb a 32,700 koronát tevő vételár 2%-ra 654 koronára szállította le s a kir. törvényszék is csak ily összegben és ennek járulékaiban marasztalta az alperest. 22. Egyeztető ügyletek közvetítésével megbízott kereskedősegéd díjazásának kérdése. (1914 decf. 18. G. 1253 3. sz a. A kir. ítélőtábla: A K. T. 284. §-a értelmében a kereskedő üzleti körében végzett ügyletekért vagy teljesített szolgalatokért előleges kikötés nélkül díjat követelhet. A felperes azonban nem kereskedő, hanem kereskedelmi alkalmazott és igy az általános magánjogi elvek az irányadók az elvállalt megbízás díjazása kérdésében. Ezek szerint azonban a megbízás teljesítése rendszerint ingyenes és a megbízott a szolgálatáért csak kikötés esetén követelhet dijat. Ha tehát a felperes az alperestől egyeztetői ügyletek közvetítésére a megbízást elfogadta és ily ügyletet közvetített is, ebből magából még nem következik, hogy a közvetítői tevékenységért díjat követelhet. Annak megállapítása tehát a felperes követelése szempontjából nem elegendő, hogy a felperes az alperestől az emiitett megbízást megkapta, hanem azt is meg kell állapítani, vájjon a megbizás díjfizetés Ígérete mellett adatott-e. A díjfizetés ígérete és ennek elfogadása lehet kifejezett, de következtethető az esetleg a felek magatartásából és a fennforgó körülményekből is. Minthogy azonban ebben a ténykérdésben a bíróság sem dön-