Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. ítélőtábla. 19 tag hiteles születési anyakönyvi kivonatát bemutatni és szüksége akkor esik el, ha az elhalt törzstag születésére vonatkozó adatok az esketési anyakönyvi kivonattal vagy egyéb alkalmas hiteles okirattal igazoltatnak. A törzstag felvétele ugyanis annak felvételi nyilatkozatában foglalt adatok alapján történt és így a születési adatok igazolását nyilvánvalóan abból a czélból kívánják az alapszabályok, hogy a felvételi nyilatkozat tartalmának valósága az alapszabályokban meghatározott korhatárok szempontjából (8. és 9. §.) ellenőrizhető legyen, mert valótlan bevallás esetén az alapszabályok 46. §-a értelmében az elhalt törzstag hátramaradottjai ,i 25. és 26. §-ban érintett segélyjutalékra igényt nem tarthatnak. — A csatolt házassági anyakönyvi kivonatban foglalt születési adat alapulvétele mellett azonban a törzstag, a ki után a felperes a segélyjutalékot követeli, — az alperes egyesületbe felvételekor 51 éves volt vagyis az 1839. évben született, a felvételkor tett bevallásában pedig az 1843 évet jelölte meg születési évének. Minthogy pedig az alapszabályok 8. §-a értelmében az egyesület törzstagjaként azt lehet felvenni, a ki legfeljebb 50 éves, így tehát a felperes anyja az egyesület törzstagja nem is lehetett volna, az alperes egyesület jogosan járt el, hogy a bevallott születési adatnak alapszabályszerü igazolásától tette függővé a segélyjutalék kifizetését. Hogy a fennforgó esetben a születési anyakönyvi kivonat beszerzése az anyakönyvezés hiányában lehetetlen és hogy az utólagos anyakönyvezést el nem rendelték, ez az alperes jogán és különösen a felperes bizonyítási kötelezettségén nem változtat és legfeljebb arra szolgálhat alapul, hogy a születési adatok igazolásánál esetleg egyéb körülmények is figyelembe veendők legyenek. Az alapszabályok 46. §-a egyébként nem értelmezhető úgy, hogy csak a rosszhiszemüleg tett valótlan bevalláshoz fűzi az idézett szakaszban foglalt következményeket. Ezek szerint a felperes a segélyjutalékot addig nem követelheti, a míg nem igazolja, hogy anyja az alperes egyesület volt törzstagja oly életkorú volt, hogy az alapszabályok 9. §-a értelmében a törzstagok <l osztályába még felvehető volt. 2*