Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XIX. kötet 1914-1915 (Budapest, 1917)

Budapesti kir. ítélőtábla. 9 használatát lényegesen nem akadályozta, így nem szolgálhatott jogos okul az ügylet felbontására, csak kártérítés vagy bérleengedés követelésére. De az ítéleti tényállás szerint az említett kártékony állatok kiirtása különben is lehetséges volt s így alperesek, kik a tényállás szerint már a bérlemény átvétele előtt tudomást szereztek arról, hogy az épületekben patkányok és ovantagok vannak, első sorban ezeknek kiirtását követelhették volna felperestől. Erre azonban felperest fel nem hívták, hanem a tényállás szerint a patkányok és ovantagok jelenlétét a visszalépés okául fel sem hozták. Jogtalan visszalépésük folytán tehát az ebből eredő kárt felperesnek megtéríteni kötelesek. A kártérítési kötelezettséget nem szünteti meg az a körülmény, hogy felperes az alperesek elállása után szabad kézből adta a birtokot más haszonbérlőnek haszonbérbe, mert oly jogszabály nincs, a mely a bérlemény tulajdonosát hasonló esetben a bérleménynek nyilvános árverésen, vagy hiteles személy közbenjöttével való értékesítésére kötelezné.. 6. Fuvarozási ügylet és munkabéri szerződés. Szállítási vállalkozó felelőssége. (1915 febr. 8. 1914. G. 712. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A kir. Ítélőtábla a G. L62 1912. számú feloldó végzésben kifejtette, hogy a megállapított tényállás szerint az árú nem kerülvén az alperes birlalatába és őrizetébe, a felperes árújának továbbítása iránt létrejött ügylet nem tekintendő fuvarozási ügyletnek, hanem munkabéri szerződésnek. Helyes a felebbezési bíróságnak az a jogi felfogása, hogy a feloldó végzésben kifejtett jo^i álláspont csak akkor köti a felebbezési birógot, ha a feloldás folytán tartott újabb eljárás alatt nem váltotozott az a tényállás, mely a felülvizsgálati bíróság jogi álláspontjának alapjául szolgált. Mégis tévedett a felebbezési bíróság, midőn az újabb eljárás fejleményei alapján az ügylet jogi minősítése tekintetében eltért a kir. ítélőtábla jogi álláspontjától. Á megtámadott Ítéletben foglalt. ténymegállapítás ugyanis a kir. ítélőtábla jogi álláspontjának alapjául szolgált tényállástól csak annyiban tér el, hogy a felperes nem ügyelt fel a rakodás-