Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Rendszwes tárgymutató. LCIIl Feslett életet folytató anya tartásdíjat nem jogosan követelhet. B. 356. 257. A törvénytelen gyermek tartására, ha nem is elsősorban, de maga az anya is köteles. K. 526. 403. Az az anya. a ki gyermekét eltartja, a tartás költségének megtérítését a természetes atyától a maga javára követelheti, s az őt saját személyében illető tartási költség mennyisége felelt kiskorúságában is teljes joghatálylyal egyezkedhetik. Gy. 510. 379. A gyermek anyja az általa nyújtott, illetve nyújtandó tartás egyenértékét, mint személves igényt érvényesítheti a természetes apa ellen. Gy. 486. 362. Az anyának megítélt tartásdíj fizetése az anya halála után. K. 526. 402. Ha az anya a gyermekének tartását nem az erre a czélra kapott összegből, hanem egyéb vagyonából, esetleg keresményéből fedezte, joggal fordíthatja az így megtakarított tőkét a tartásra a sajátjából kiadott összegek megtérítésére. Gy. 486. 363. Addig, a míg a házasságon kívül születelt gyermekek anyja életben van és őket magánál kívánja tartani, a gyermekek nem szoríthatók arra, hogy az eltartást anyjuktól különváltan, a kötelezett fél háztartásában természetben vegyék igénybe. T. 1000. 847. Az anya a tartás iránti követelésről rendelkezési joggal bírván, erre nézve az atyával gyámhalósági jóváhagyás nélkül is érvényes és őt saját személyében kölelezŐ egyességet köthet. T. 1003. 849. Oly megállapodás, mely szerint a vagyontalan anya a gyermek eltartása iránti igényről a természetes atyával szemben lemond a nélkül, hogy az utóbbi a gyermekről egyáltalában gondoskodnék, nem egyesség, hanem joglemondás, a mely gyámhatósági jóváhagyás mellett sem kötelező. T. 1026. 862. Az anya által kötött egyességgel csak az anya és a természetes atya között a gyermek tartása iránt lennforgó jogviszony nyert szabályozást, a törvénytelen gyermek érdekét tehát ez a peregyesség nem érinti. Gy. 498. 371. A törvénytelen gyermek anyja csak abban az esetben támadhatja meg sikerrel az általa megkötött egyességet, ha az árvaszék az egyesség jóváhagyását megtagadja és az anyát, mint gyámot utasítja az egyesség megtámadásával a tartási igénv érvényesítésére. Sz. 029. 796. Ha a felek a gyermektartás kérdését a többi vagyoni kérdésekkel együtt és egységesen szabályozták és az egész egyesség gyámhatósági jóváhagyását kifejezetten fenntartották, de a gyámhatóság az egyesség jóváhagyását megtagadta, az apa a gyermektartási keresettel szemben sikeresen csak abban az esetben hivatkozhatik a gyámhatósági jóváhagyástól feltételezett lemondásra, ha az egyesség foganatba ment, vagy ha az anya éppen a gyermektartási követelés kielégítése czéljából bizonyos külön vagyoni előnyhöz jutott. T. 1003. 849. Oly egyesség, a mely a házasságon kívül született gyermeknek a