Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Rendszeres tárgymutató. LXXIX munkavállaíkozótól a munkaadó a megbízást nyomban is megvonhatja, sőt a további munkálkodástól eltilthatja. Sz. 956. 843. Felmondás okának közlése. B. 83. 98. Magasabb tudományos készültséggel bíró állandó alkalmazottat rövidebb felmondási idő kikötésének hiányában, ha jogos ok nélkül bocsájtalik el, egy évi felmondási idő illeti meg. P. 816. 744. Építész alkalmazottjának felmondási ideje. 13. 359. 258. Lapszerkesztő felmondási ideje a körülmények szerint három hónap. B. 36. 57. Házi zenetanításra kötött szerződés tizenöt napi telmondással megszüntethető. B. 383. 277. Fuvarlevél-felülvizsgáló lelmondási ideje három hónap. B. 238. 180. A felmondási időre eső járandóság csak oly munkabéri szerződés alapján igényelhető, melv már a perindítás idejében is feltétlen volt. X. 774/679. Jogtalan elbocsátás esetében akkor is jár a cselédnek bér, ha szolgálatának hátralevő ideje alatt más keresete van. Po. 885. 762. A fél azzal a tényével, hogy a felmondási időre eső munkabér iránt pert indított, a szolgálati szerződéstől elállottnak tekintendő. N. 774. 679. Munkavállalat kebelében alakult nyugdíjintézet alapszabályaiban érvényesen kiköthető, hogy a vállalat alkalmazottja, mint nyugdíjintézeti tag, elveszti a nyugdíjalapra befizetett összegekhez való igényét, ha a vállalat szolgálatából önként killép. B. 225. 472 Nyugdíjintézetbe történt befizetés visszatérítésének kérdése a szolgálatból kilépés esetében. Erre vonatkozó kikötés érvényességének kérdése. B. 3. 3., 7. 40. A Kúria 2. sz. jogegységi döntvénye alkalmazásának kérdése. B. 30. 46. Az országos szinészegyesületi nyugdíjintézetbe befizetett nyugdíjjárulék visszafizetésének kérdése oly esetben, midőn a tag a fizetés elmulasztása miatt töröltetett. B. 30. 46. Fegyelmi határozattal elbocsátott államvasúti alkalmazott nyugdíjjáruléka visszatérítésének kérdése. I). 402. 289. Allamvasúti alkalmazott özvegyét a halálozási negyed akkor is megilleti, ha férjétől vétlenül külön élt, B 158. 136. Szolgálati viszony a peres felek között nem létesülvén, a felpereseket nem az alpereseknél eltöltött idő arányában számítandó szolgálati bér, hanem az az összeg illeti meg, a melyet munkájuknak és ingatlanuk hozadékának saját maguk javára fordítása esetében megtakaríthattak volna. T. 1006. 852. Ha közeli rokonok birtokaikban közös gazdálkodást folytatnak és a közös gazdálkodás jövedelméből élnek, külön kikötés nélkül munkájukért egymástól megtérítést nem követelhetnek. P. 847. 732. Az inkább csak könyörületből befogadott rokonnak teljes ellátási mellett teljesített és nem szolgai természetű munkája világos és határozott kikötés nélkül ingyenesnek tekintendő. B. 91. 402.