Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Rendszeres tárgymutató. LXVII Az egyik szerződött (él nem jogosult a teljesítési abból az okból megtagadni,* hogj magái valamel) joghátránytól megóvja. N. 744. 653. A szerződésnek az egyik fél részéről nem teljesítése a másik felet nem a szerződéstől való elállásra, hanem elsősorban csak a szerződés teljesítésének követelésére jogosítja fel, hacsak a szerződésben nem teljesítés esetere elállási joga ki nem köttetett, lí. 94. 104. Szerződés megszüntetésének nincs helye, ha a teljesítést, szerződésellenes magatartásával a teljesítés elmaradása miatt megszüntetést követelő fél maga hiúsította meg. B. 69. 88. A meghatározott időtartamra kötött szerződésnek egyoldalú felbontása esetén a szerződéstől elálló fél a másik félnek ebből eredő kárát megtéríteni tartozik. B. 302. 220. Az a fél, a ki valamely szerződés létrejöttét állítja, ettől a szerződéstől, a melynek létrejöttét vagy érvényes módon létrejöttét a másik fél tagadja, jogosítva van elállani. Sz. 958. 814. Jogos elállás esetében a szerződés előtti állapot visszaállításaképen a másik fél a szerződéstől jogosan elálló félnek mindazt visszaadni tartozik, a mit tőle a szerződés alapján kapott. Sz. 958. 814. Végrehajtás alól mentesített járandóságok ellen beszámításnak rendszerint nincs helye. B. 143. 129. Kölcsönkövetelésbe hozományi ellenkövetelés beszámítása. Sz. 942. 802. A joglemondás, illetve az, hogy valamely szerződés megkötésénél mire terjedt ki a szerződő felek akarata, nemcsak nyilt kijelentésekből, hanem a tényekből, valamint az ezekből vont okszerű következtetés útján is megállapítható. Gy. 482. 359. Kártérítési kötelezettségnek általánosságban való elismerése, mely az eredeti jogalaptól nem is független kötelezettség, magában véve sem újítást, sem tartozáselismerést nem képez. Ko. G25. 488. A váltó csupán fizetési igéret és nem szolgál annak a követelésnek, a melyről kiállíttatott, a kiegyenlítésére, hanem abból a czélból adatik, hogy az abban foglalt igéret értelmében annak idejében a fizetés teljesíttessék. B. 176. 146. Azáltal, hogy a végrehajtást szenvedett a vételárról váltót is adott, a vételár kiegyenlítettnek és az eladó tulajdonjoga megszűntnek nem tekinthető. B. 156. 135. A teljesítés lehetetlensége czímén a kötelezett fél a felelősség alól csak abban az esetben mentesülhet, ha oly külső esemény következett be véletlenül — s hibáján kivül —, mely kellő gondosság mellett is emberi erővel elhárítható nem volt s mely a teljesítést kizárta. B. 164.139. Erőhatalomnak fogalma alatt nemcsak azt a kárt okozó eseményt kell érteni, melynek káros következményeit egyáltalában nem lehet elhárítani, hanem azt az eseményt is, melynek elhárítására nem elég a kellő gondosság, erőfeszítés és a költekezésnek az a nagyobb mértéke sem, mely az eset körülményeihez a közfelfogás szerint hel)es arányban áll. Ko. 658. 545. A téglahiány vis majornak nem tekinthető. B. 164. 139. Erőhatalom.' B. 118. 116.