Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

LXIV Rendszeres tárgymutató. A szerződésben résztvevő bármelyik fél jogosult bizonyítani aztr hogy az okirat tartalma a felek szerződési akaratának meg nem felek K. 571. 433. Okiratban foglalt megállapodás és a megállapodás eredményeként létrejött ügylet nem a felek jogi minősítésének, hanem a felek megállapodásának megfelelően bírálandó el. T. 1048. 875. A szerződő teleknek megállapított szándéka ugyanazzal a joghatálylyal bir, mintha a felek kifejezett szerződési megállapodást létesítettek volna. Gy. 492. 366. írásbeli szerződés megkötése előtt, vagy azzal egyidejűleg létesült szóbeli megállapodás, a mennyiben az írásbeli szerződés tartalmával ellenkezik, érvénytelen. Gy. 491. 366. Az írásbeli szerződés kiállítását megelőző, vagy ezzel egyidejű oly szóbeli megállapodások, a melyek az írásbeli szerződés tartalmával és illetve a feleknek az írásbeli szerződés alapján megállapítható ügyleti akaratával össze nem egyeztethetők, joghatály nélkül valók. K. 532. 412. írásbeli szerződéssel ellentétes szóbeli megállapodás. K. 571. 433. Valamint egy jogügyletet megkötni csak az ügyletkötő felek akaratával lehet, azonképen egy jövendőbeli szerződéskötés iránti megállapodás is csak úgy érvényes, ha a kötendő szerződés lényeges feltételei a felek egyező akarata kifolyásaként előre megrögzíttetnek. P. 848. 733. Jövendőben kötendő szerződés iránti megegyezés folytán az igéret teljesítése az Optk. 936. §-a alapján a kikötött időponttól csak egy év alatt követelhető. Ko. 616. 474. Visszterhes szerződést nemcsak személyesen, hanem meghatalmazott útján is lehet kötni. K. 582. 440. Az okiratban foglalt ügylet jogi minősítése csak az okirat egész tartalmának egybevetése mellett állapítható meg. K. 696. 459. Szerződés értelmezésének szabálva. D. 404. 294. Ko. 647. 525. N. 739. 637. Értelmezésnél elsősorban a szavak nvelvtani értelme irányadó. Gy. 462. 342. Szerződés értelmezésénél elsősorban a szavaknak egymással való összefüggésében azok közönségesen elfogadott értelméből és jelentőségéből kell a szerződő feleknek szerződési akaratára jogilag következtetni, hacsak nincsen bizonyítva, hogy a felek a kifejezéseknek a közönséges értelemtől eltérő más értelmet vagy jelentőséget tulajdonítottak. Ko. 655. 541. A szerződés értelmezésénél nem annyira a használt kifejezésnek szó szerint való értelme, hanem inkább a leieknek a szerződés megkötésekor fennforgott akarata az irányadó, a melyet kétség esetén az. összes körülményeknek és a mindennapi életben tapasztalt felfogásnak figyelembevételével, logikai magyarázat útján kell meghatározni. N. 738. 640. Jognyilatkozatok értelmezésénél kétség esetében a felek akaratának azt kell tekinteni, a mi a fennforgó körülményekre tekintettel a méltányosságnak leginkább megfelel. B. 17. 25.