Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Rendszeres tárgym u tató. LVII Községi alkalmazónak betegségbiztosítási kötelezettsége. (1907 : XIX. t.-ez. 10. §•.) K. 515. 384. Amíg az illetmény biztosítása a szolgálali rendtartásba bele nem illesztetik úgy, hogy az a szolgálati szerződésnek a munkaadót feltétlenül kötelező es vele szemben az illetékes hatósági úton érvényesíthető rendelkezésévé válik, mindaddig a közintézet alkalmazottjai nem vonhatók el a biztosítás hatálya alól. B. 233. 177. A legfelső fokon jóváhagyót! határozatnak az alapszabályba való beillesztése is legfelső felügyeleti fokon jóváhagyást igényel, addig tehát végleges és feltétlenül szolgálati rendtartásról, a míg az meg nem történt, szó nem lehet. B. 233. 177. Közintézetnek csak az az intézmény tekintendő, melyet az állam, törvényhatóság, vagy község, tehát közjogi személy közérdekű czél érdekében vállalkozási jelleg nélkül létesített. Sz. 962. 817. Tanintézetben alkalmazott tanítónők a járulék fizetésének kötelezettsége alól nincsenek felmentve. Sz. 962. 817. Nyilvános tanintézet nem sorozható az 1907 : XIX. t.-ez. 1. §., sem 2., sem 13. pontja alá. Sz. 962. 816. Az 1907 : XIX. t.-cz. 1. §. 16. pontja mindennemű, tehát oly egyleteknek alkalmazottjaira is vonatkozik, a melyeknek nem valamely üzleti érdek kielégítése a czélja. Kisdedóvó-egylet alkalmazottjai (óvónők) is a 16. pont aiapján betegség esetére biztosítandók. Gy. 494. 368. Chevra Kadisa-egvlet alkalmazottainak betegségbiztosítási kötelezettsége. K. 516. 3867 Postamester alkalmazottjának betegségbiztosítási kötelezettsége. B. 23. 35. A házi cselédek betegség esetére bejelentési kötelezettség alá nem esnek és a törvény nem tesz különbséget a részben, hogy a munkaadó az 1. §-ban íelsorollak közé tartozik-e vagy nem. Gy. 507. 377. Minthogy a mezőgazdasági lóvasútnál foglalkoztatott gazdasági cselédek nem a hajtóerővel berendezett vasúti üzemnél működnek, tehát nem is ipari alkalmazottak, az 1907 : XIX. t.-cz. 1. §. 8. pontja értelmében betegség esetére való biztosítás czéljaból sem bejelentés, sem biztosítás alá nem esnek. Gy. 488. 365. A biztosítási kötelezettség megállapításánál csak magának az érinthetetlen fizetésnek, nem pedig a hiánytalan pótlékszerű mellékjavadalmaknak is az összege a döntő. P. 805. 704. Betegségbiztosítási kötelezettség megállapításánál természetbeni lakás és egyéb pótlékok számílásbavétele. Sz. 944. 804. Sem a nyugdíjjárulék visszatérítése, sem a renumeratio, sem a százalékos jutalék nem fizetés, hanem csupán a munkaadó tetszésétől, illetve az üzletének a mindenkori nyereségeiedményétől lüggő, alkalmi járulékszerű jövedelem. P. 805. 704. Betegsegélyezési járulék behajtásának elmulasztása. D. 412. 302. A munkaadó járulékfizetési kötelezettsége a munkások belépése és kilépése bejelentésének elmulasztása esetében. T. 999. 844. A munkaadó felelőssége betegsegélyző-járulékért a szolgálatból