Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Rendszere* tárgymutató. P) JelzáhKj. Jövőben lejárandó, de már megítélt tartozási részletek erejéig a zálogjog előjegyezhető. T. 101)5. 851. A hitelezőnek az a ténye, mely szerint a kötelezvény nyomtatott szövegébe a jelzálogokat utólagosan egyoldalúan beiktatta, az adósra nem kötelező. Sz. 930. 796. Végrehajtás útján nem szerezhető hatályosan alzálogjog oly zálogjogilag bekebelezett követelésre, mely az alzálogjog szerzése előtt fizetés folytán megszűnt, bár a telekkönyvből még nem töröltetett. T. 1047.' 875. d) Úrbéri viszony. Közbirtokosság. Kegyúri viszony. Földesúri malomjog. Gy. 454. 326. A volt földesurat azon a területen, a hol neki nemesi birtoka van, megilleti az a jogosítvány, hogy a nem gőzerőre berendezett és nem állandóan gőzerővel működő malmok után (vízi malmok után is) tekintet nélkül arra, hogy az a területrész, a melyen a malom áll, kinek tulajdona s tekintet nélkül arra, hogy a malom mikor keletkezett, malombért, malomtaksát vagy karópénzt szedhessen. Gy. 454. 329. Az 1880 : XXXIV. t.-cz. a földesúri malomjogot csak annyiban szorította meg, hogy alóla kizáróan a gőzerőre berendezett és állandóan gőzerővel működő malmok vétettek ki. Ez a kivételes törvénybeli rendelkezés a legszorosabban lévén magyarázandó, ki nem terjeszthető szívó gázerővel működő malomra. Sz. 025. 794. Malombér, malomlaksa, karópénz. Gy. 454. 326. A közbirtokosság a községgel mint erkölcsi testülettel nem egy és ugyanaz a jogalany. Sz. 409. 351. Közbirtokossági közös tulajdon és egyéni tulajdon. Sz. 913. 782. A lelkész saját személyében csakis a közte s harmadik személyek között a haszonélvezetből származó, azzal szoros összefüggésben levő s kizárólag őt illető dolgokat, jogokat és kötelezettségeket van jogosítva érvényesíteni. N. 777. 681. 4. A kötelmi jog. a) A kötelmi jog általános tanai. a) A kötelem keletkezése. Azokon a különleges \ iszonyokon kívül, a melyekre külön törvényes intézkedések állanak fenn, köztörvényi kötelem létesítéséhez érvényes kötelezettségi alap kívántatik meg és ebből folyólag az egyszerű, a jogalapot magába nem foglaló, tehát elvont fizetési ígéret,