Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

Budapesti kir. ítélőtábla. 41 I. jogosan bocsáthatta-e el rögtöni hatálylyal az alperes a felperest a szolgálatból a felhozott 1 — 3. alatt ismertetett okokból, II. nem tekintendők-e megbocsátottaknak ezek a tények annak folytán, hogy az alperes tudva róluk, négy hétig nem érvényesítette felmondási jogát. Az első kérdés eldöntésénél helyesen indult ki a felebbezési bíróság az Ipartörvény 94. §. g) pontjában foglalt szabályból, mert habár a felperesre, mintáz 1884 évi XVII. t.-cz. 92. § ban felsorolt ipari alkalmazottak köréből kiemelkedő intéző hatáskörrel felruházott, magas évi fizetéssel és tekintélyes mellékjárandóságokkal javadalmazott bankigazgatóra a K. T. I. R. 6. czímében, illetve az 1884 évi XVII. t.-cz. III. fejezetében foglalt határozatok alkalmazhatók nem lennének, mégis miután a felek közt létrejött alkalmaztatási szerződés 4. pontja a szerződés felbontására nézve általánosságban a K. T.-re utal, ennélfogva szerződésileg kikötöttnek kell tekinteni, hogy a felek a szerződés felbonthatóságának eseteit illetően alávetették magukat a K. T., illetve az Ipartörvény rendelkezéseinek. Érdemileg az első kérdést illetően a kir. Ítélőtábla a kir. törvényszék által vonatkozólag felhozottak alapján magáévá teszi azt a döntést, hogy az említett tényeivel a felperes okot szolgáltatott az alperesnek arra, hogy őt a szolgálatból rögtöni hatálylyal elbocsássa. Ellenben eltér a kir. ítélőtábla felfogása a kir. törvényszékétől abban a másik kérdésben, hogy megbocsátottnak veendő-e az alperes részéről a felperes viselkedése. Igaz, hogy a munkaadó, a ki bizonyos előtte ismert okból jogosítva van a szolgálati szerződést egyoldalúan és rögtöni hatálylyal felbontani, ezzel a jogával hosszabb időn át nem él, olybá veendő, mint a ki erről a jogáról lemondott. Ámde ez a jogszabály csak abban az esetben nyerhet alkalmazást, mikor az eset körülményei folytán a munkaadó hallgatásának más magyarázat nem is adható, mint az, hogy kifejezésre juttatni akarja ez/.el, hogy a szóban forgó okot magában véve nem tartja olyan fontosnak, hogy pusztán a miatt megszüntesse a szolgálati szerződést. A fennforgó esetben az alperes bank hallgatásának magyarázatául azon nem vitás tényekre utal, hogy az elnökének öngyilkossága folytán fokozódott üzleti zavarokban a felperes az ügyvezető vezérigazgató ideges kimerültségére hivatkozva gyógyinté-