Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVIII. kötet 1913-1914 (Budapest, 1916)

26 Budapesti kir. ítélőtábla. szerinti értelme szerint ugyan a bérlők, a mennyiben a biztosítékul adott koronajáradék-kötvények árfolyam szerinti értéke leszáll, a különbözetet azonnal kiegészíteni kötelesek s ha ezt elmulasztják, 1000 korona kötbérrel sújtatnak, ámde ez a rendelkezés az okszerűség szabályainak szem előtt tartása mellett nem értelmezhető akként, hogy az alperes bérlők a tőzsdei jegyzéshez képest előálló árfolyam-különbözetet naponként és esetről-esetre beszolgáltatni kötelesek, mert az emiitett értékpapírok tőzsdei árfolyama naponként változó hullámzásnak van kitéve, a mi a szerződésben szószerint kifejezett teljesítési időt határozatlanná teszi, már pedig a jognyilatkozatok értelmezésénél kétség esetében a felek akaratának azt kell tekinteni, a mi a fennforgó körülményekre tekintettel a méltányosságnak leginkább megfelel. Ezek szerint a szerződésnek helyes értelmezése mellett alpereseknek a szerződéses biztosíték kiegészítése körüli késedelme oly hatálylyal, hogy felperes abból folyólag az 1000 korona kötbért követelhesse, csak akkor állhatott volna be, ha az alperesek a felszólítás, jelen esetben a keresettel történt megintés daczára nem teljesítenek. Ez azonban nem történt, mert nem vitás, hogy alperesek az árfolyamkülönbözeti összeget a kereset vétele után még a keresetre kitűzött tárgyalási határnapot megelőzőleg lefizették. 18. Lakbérfelmondási eljárásban bozott Ítéletnek külön perrel megtámadása. Megállapítási kereset. (1913 okt. 6. G. 829. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: A 4873/1894. számú igazságügyminiszteri rendeletben szabályozott eljárás czélja csak az, hogy a bérlemény átadásának, vagy visszabocsátásának kérdése sürgősen rendeztessék, de a bérleti szerződésből folyó jogállapot nem nyer az említett eljárásban végleges eldöntést, tehát a kivételes eljárásban hozott határozat folytán csak az ott eldöntött tényleges birtoklás kérdése, s nem a bérleti viszonyból származó jogigények válnak itélt dologgá. Ez a magyarázata annak, hogy a rendelet 18. §-a az elsőbiróság Ítélete ellen csak egyfokú jogorvoslatot enged, a perújítást és semmiségi keresetet pedig, mint rendkívüli