Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

kolozsvári kir. Ítélőtábla. 57 Í keresetbe vette s alperesek azt, hogy a földhaszonélvezetre vonatkozó vagyonközösség megszüntettessék, nemcsak nem ellenezték, de sőt (az 1910. D) 344 r». számú telekjegyzőkönyvek igazolása szerint) annak az általuk becsatolt tervrajz szerinti természetben való megosztás útján való megszüntetését a maguk részéről is kifejezetten kérték. Ennek folytán a felek perbeli kérése arra nézve, hogy a földhaszonélvezetre vonatkozóan a vagyonközösség megszüntettessék, egyező lévén, ebben a vonatkozásban a kereset semmi esetben sem időelőtti. Ide vonatkozóan a felek között csak. a közösség megszüntetésének a módjára (árverés, természetben taló megosztás) nézve van vita, a melyet a bíróság a per adatainak figyelembe vételével szabályszerűen megállapítandó tényállás alapján lesz hivatva eldönteni. 692. Ingatlan megszerzője az eladótól a korábbi terhek törlését csak a kikötött vételár, illetve az ingatlan esetleg többre menő értéke erejéig követelheti, mert jogos érdeke csak ezen vagyonérték erejéig terjed. (1912 nov. 26. G. 359. sz. a.) A kir. ítélőtábla: A nem vitás tényállás szerint felperesek a kereseti ingatlant alperesektől 160 korona vételárban tehermentesen szerezték meg. Alperesek az ingatlanra bekebelezett és a 160 korona vételárat meghaladó összegben fennálló zálogjogok törlését azonban nem eszközölték. A felebbezési bíróság ez alapon első sorban arra kötelezte alperesekel, hogy az ingatlanokat a C) 1., 3., 4. és 5. alatt bekebelezett zálogjogoktól tehermentesítsék (a mely rendelkezést az alperesek nem is sérelmezték) s a mennyiben ennek eleget nem tennének, tehát másodsorban, a felperesek jogainak biztosítása végett, a bekebelezett zálogösszegek bírói letétbe helyezésére kötelezte. Az Ítéletnek utóbb említett, alperes'ek által megtámadott rendelkezése anyagi jogszabályt sért. Ugyanis vitán kívül áll az, hogy felpereseknek a tehermentesítés nem teljesítése miatt és esetén joguk van az alperesektől biztosítást követelni. Arra nézve, hogy ilyen esetekben a biztosítás miből álljon, tételes törvény nem rendelkezik. Irányadó azonban e tekintetben