Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Kolozsvári kir. ítélőtábla. 551 Egyébiránt ez az összeg, vagy annak egy része a felperesi követelésből ezúttal levonásba nem jöhetett, mert bár az ítélet­ben az foglaltatik, hogy az ügyvéd által képviselt felperesek nem tagadták azt az alperesi tényállítást, hogy az eladott kukoriczá­nak Marosludasra s onnan az alperes raktárába való vitelével, beraktározásával, őrzésével az alperesnek 350 K költsége merült fel, de miután a felperesek felülvizsgálati kérelmükben azt vitatják, hogy megtagadták, mikép az alperesnek 80 K-nál nagyobb kára lett volna, ezzel az e vonatkozásban megállapított tényállás meg­támadottnak tekintendő s azt a felülvizsgálati eljárásban irány­adónak venni nem lehetett, mert a S. E. hallgatag beismerést nem ismer. A bíróság a S. E. 01. §ában irt módozatok szerint álla­píthatja meg, hogyha a fél valamely tényről egyenesen nem nyi­latkozott, részéről a tény beismertetett-e, avagy tagadtatott. A törvény idézett §-ának alkalmazásánál nincs különbség téve arra nézve, hogy a fél személyesen járt el, avagy ügyvéd kép­viselte. Az 1912. évi május 11-én felvett jegyzőkönyv szerint pedig a felperesek tagadták, hogy az alperes a kukoriczát rak­tárba helyezte volna. Ezek után tárgytalanokká vállak a felpere­sek felülvizsgálati kérelmében felhozott többi panaszok és a fent kifejtettekre tekintettel a kereseti vételárösszeg az előbbi állapot helyreállításának folyományakép teljességében volt a felperesek javára megítélendő. 683. A jogügylet alapját tevő nem vitás tartalmú ok­irattal szemben a feleknek eskü alatti kihallgatása nem foghat helyet s lényeges alaki szabályt sért. Feltételtől függő jog csak annak szoros teljesítése által szerezhető meg. (1912 okt. 23 G. 294. sz. a.) A kir. Ítélőtábla: Felperes a keresethez csatolt ((Nyilat­kozati) czímíí okiratban foglaltak alapján igényli a kereseti össze­get, de míg ő a perben azt vitatta, hogy a felek közötti meg­állapodás az volt, hogy a R. J. elleni csődnyitási kéréstől való elállás feltétele mellett az alperes neki a végrehajtási tömegből kifizetendő összegből 000 K át fog kifizetni, addig az alperes sze-

Next

/
Thumbnails
Contents