Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

536 Kassai kir. ítélőtábla. kimérése és kismértékben árusítása felett kizárólag az állam rendelkezik és ily italokat csak az mérhet ki és árusíthat el, a ki erre a pénzügyi hatóságtól engedélyt nyert, következésképen ily italmérési jogok nem, legfeljebb is azok a helyiségek képezhetik szabad adásvétel tárgyát, a melyekben az italmérés gyakoroltatik és egymagában az által, hogy a másodrendű alperes az elsőrendű alperesnek a rimapálfalvi 215. sz. telekkönyvben felvett ingatlanait, épületeit és a korcsmaépületben lévő berendezéseket megvette, az italmérési jogot és üzletet a törvény rendelkezése alapján még akkor sem szerezte volna meg, ha való volna is a felperesnek az az előadása, hogy az eladott ingatlanon szatócsüzlet is volt és máig létezik, a mely az átruházásnak szintén tárgya volt. Ebből folyóan a másodrendű alperesnek a kereseti követelés iránti felelőssége még akkor sem állapítható meg, ha az elsőrendű alperestől tényleg szatócsüzletet vett volna is át, mert a kereseti követelés nem a szatócsüzletből, hanem az italmérési engedély alapján gyakorolt italéi árusítási iparüzletből ered, a mely eladás tárgyát a törvény értelmében nem képezhette és ekként az 1908 : LVII. t.-cz.-ben az üzletátvevőt terhelő felelősség a másodrendű alperesre a kereseti követelésre nézve ki nem mondható. (1913 jun. 10. G. 192. sz. a.) 675 • JSőtartás iránti perek jogalapja mindenekelőtt az, hogy a peres felek között törvényes házasság álljon fenn, ennek hiteles okirati bizonyítását a felek egybehangzó előadása nem pótolja. Míg az 1886: VII. t.-cz. 21. §. c) pontja szerint a siketnéma alperes minden jogügylete s így az ügyvéd részére adott meghatalmazása is csak közjegyzői okirattal bizonyítható; a mi a fennforgó esetben annyival kevésbbé mellőzhető, mert az iratok szerint alperesnek több helyen a saját névaláírása, másutt csak kézjegye szerepel, a mi miatt aggályos az is, hogy az alperes tud-e írni s olvasni. (1913 jun. 11. G. 194. sz. a.) 676. Alperes felülvizsgálati kérelmében panaszolja, hogy a felebbezési bíróság jogszabályt sértett, a midőn a végrehajtást szenvedett természetbeni járandóságát a végrehajtás alól ki nem vette, holott a természetbeni szolgáltatás csak pótlék, a mely