Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

LIV Rendszeres tárgymutató. elmulasztásával maga is hozzájárult, a károsítóval egyformán felelős. Gy. 511. 399. Mindkét fél gondatlansága esetén azok a baleset követelményeit közösen viselik. Sz. 1026. 903. Ha a károsító esemény mindkét félnek gondatlansága folytán állott elő, a felek a kárt közösen egyenlő arányban viselik. Po. 1005. 886. Sz. 1007. 889. Midőn a kár bekövetkezéséhez valamely ténykedésével vagy mulasztásával maga a károsított is hozzájárult: úgy a kárt részben maga is viselni tartozik. D. 433. 335. A károsult a kár hatását a jóhiszeműség és a jó gazda gondosságának korlátai között maga is köteles elhárítani, s az eredeti állapot helyreállítása érdekében megtérítési kötelezettség mellett nem fordíthat a sérült tárgyra nagyobb kiadást, mint a mennyit az a sérülés előtt ért. D. 426. 326. Ha a baleset körül a károsult is hibás, a gondatlanság mérvéhez képest a kár megosztásának lesz helye. B. 77. 107. A kár csak akkor róható a károsult terhére, ha a kár elhárítását tudva mulasztotta el. B. 268. 213. A károsult nem követelhet kártérítést harmadik személytől olyan esetben, a midőn a kárt az ő alkalmazottjának vétkes magatartása vagy mulasztása idézte elő. N. 868. 788. Kár aránylagos megosztásának csak akkor van helye, ha valamely kárt okozó eseményben, vagy mulasztásban a felek egyaránt vagy bizonyos mértékben részesek. B. 59. 87. Ha a kár növekedését a vasút vétkessége okozta, s így a kár előidézésében mindkét íél részes, s a részesség aránya meg nem állapítható, a felek a kárt közösen, egyenlő részben viselik. B. 91. 115. A kártérítés megosztása. B.'33. 46. K. 586. 466. P. 871. 791. Po. 939. 843. T. 1063. 926. Közös kártérítés. Ha a mulasztás vagy gondatlanság, a melyből a kár keletkezett, többeknek a ténykedéséből eredéit, a kárért valamennyien felelősek. Po. 943. 850. Szerződésszegés. A szerződésszegő fél nyomban a kárt okozó szerződésszegés után felelősségre vonható mindama hátrányokért, melyek a szerződés megszegése következtében a másik szerződő felet érték és a jövőben érni fogják, ha ez utóbbi hátrányok oly természetűek, a melyek rendes körülmények közölt okvetlenül bekövetkeznek, a melyeknek átlagos értéke a múlt tapasztalatai alapján előre is megállapítható. D 451. 346. Az 1894 : XXXI. t.-cz. 3. §-a nem zárja ki azt, hogy a visszalépő jegyes a másik jegyesnek azért a kárért, a mit ennek a házasság Ígéretével kapcsolatosan egyéb cselekményével szándékosan okozott,