Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

XL Rendszeres tárgymutató. 8) Az akarat szabad nyilvánulása. Kényszer. Félelem. Tévedés. Hogy valamely jogügylet kényszer alapján megtámadható legyenr annak az a feltétele, hogy ez a kényszer jogellenes legyen. Ko„ 732. 659. A kényszernek, hogy ennek alapján valamely jogügylet érvényteleníthető legyen, közvetlen és elháríthatatlan veszélylyel kell járnia, vagyis oly természetűnek kell lennie, hogy az ellen a törvény engedte azonnali védelem kizártnak tekintessék. B. 398. 299. Nem vonható a kötött szerződés hatályosságát megszüntető erőszak vagy kényszer fogalma alá sem az alkalmazott függő helyzete, sem szubjektív aggodalma az állás esetleges elvesztése miatt, ha ezekhez a munkaadó részéről egyébként oly cselekmény nem járult, mely az alkalmazott szabad elhatározását kizárta vagy korlátozta. B. 61. 90. A bűnvádi feljelentéssel való fenyegetés vagy a panaszos részéről annak kijelentése, hogy a feljelentést csak ellenszolgáltatás mellett vonja vissza, egymagában jogi szempontból nem mindig alkalmas olyan igazságtalan és alapos félelem előidézésére, a mely valamely jogügylet létesítésére kényszerítene. Ko. 732. 659. Jogellenes kényszernek tekinthető-e a munkaadónak az alkalmazotthoz intézett az a fenyegetése, hogy rossz informácziót tog róla adni ? B. 325. 348. A fél a szerződést megtámadhatja, ha azt a másik félnek jogtalan fenyegetése következtében kötötte meg és az ilykép megkötött szerződéssel a íenyegetelt fél jogtalanul vagyoni hátrányt szenvedett, a fenyegető pedig jogtalanul előnyhöz jutott. B. 325. 249. Lelki kényszer alatt létesült, jogügyletből bíróilag érvényesíthető kötelem nem származik. N. 835. 766. Félelem. P. 889. 812. Tévedés alapján, ha azt a másik szerződő fél felismerhette, az ügylet megtámadható. B. 285. 222. A saját hibából eredő tévedés miatt az ügyletet megtámadni rendszerint nem lehet, vagyis a tévedés fennforgása a jóhiszemű ellenféllel szemben nem érvényesíthető, azonban feltétlenül hatálytalanná teszi az ügyletet az egyoldalú tévedés is akkor, ha a másik szerződő fél ellenfelének tévedését felismerte, vagy kellő figyelem mellett felismerhette és a vétlen tévedést tudatosan felhasználta arra, hogy magának a másik fél kárára jogtalan anyagi előnvt biztosítson. K. 639. 510. Szerződési nyilatkozatát a tévedő csak akkor támadhatja meg, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette, továbbá ha tévedése lényeges, vagyis ha fel kell tenni, hogy a tévedő a való tényállás tudatában nyilatkozatát nem telte volna. B. 44. 63. Csalárd megtévesztés esetében az ügylet megtámadhatóságának és a megtévesztő kártérítési kötelezettségének kérdésében nem tesz