Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Rendszeres tárgymutató. XXIII Sérelmet nem okozó felsőbirósági módosítást nem lehet felülvizsgálati kérelemmel megtagadni. B. 342. 266. A felülvizsgálati kérelemnek határozottnak kell lennie. B. 411. 306. Arra az esetre, ha az ellenfél felülvizsgálati vagy csatlakozási kérelmet nem terjesztett volna elő, felülvizsgálati kérelem visszavonása. B. 263. 210. Felülvizsgálati kérelmen a fél vezetéknevének hibás kiírása. B. 278. 217. Az, hogy a felperes lelülvizsgálati kérelmét nem a felperesi ügyvéd, hanem annak helyettese látta el ellenjegyzésével, nem szolgáihatott alapul arra, hogy az ellenjegyző ügyvéd a fél által kiállítandó megbízás pótlására felhivassék és ennek nem teljesítése esetében a felülvizsgálati kérelem visszautasíttassék. B. 409. 305. A kereset hiányai a felülvizsgálati eljárásban már nem pótolhatók és a hiánypótlás sem rendelhető el. Gy. 560. 435. Csatlakozási kérelemnek csak oly kérdésben lehet helye, a mely kérdésben az illető fél felülvizsgálati kérelemmel is élhetett volna. Gy. 511. 399. A csatlakozási kérelmet, a mely kizárólag a perköltségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatását czélozza, vissza kell utisítani. Gy. 511. 399. Az a válaszirat, mely csatlakozási kérelmet nem foglal magában, elkésés okából vissza nem utasítható. Sz. 1042. 911. Az itélet indokai ellen válaszirat nélkül a szóbeli tárgyaláson felhozott panasz figyelembe nem vehető. B. 58. 83. Válasziratban előadott panasz. B. 318. 237. Az a kérdés, hogy a félnek nyilatkozatai és cselekvése kötelezettséget eredmén\eznek-e. jogkérdés. Gy. 533. 414. A jó- vagy rosszhiszeműség kérdése jogkérdés. K. 639. 510. A rosszhiszeműség kérdése, mint az annak alapjául szolgáló tényekből vont jogi következtetés: jogi kérdés. M. 785. 719. Ha a megállapítás az okirat magyarázatából fol\ó jogkérdés, ezt a megállapítást felülvizsgálat alá kell venni. Ko. 708. 609. A végintézkedés tartalmának értelmezése a szabadon felülvizsgálható jogkérdés keretébe tartozik. T. 1135. 965. Díjszabás értelmezése jogkérdés. B. 34. 46. Gondatlanság megállapítása s így az is, hogy a sérülést kinek a hibája okozta, jogkérdés. B. 277. 217. A gondatlanság vagy a mulasztás kérdése jogkérdés. Po. 979. 870. Az a kérdés, hogy valamely gondatlanságból elkövetett cselekmény vagy mulasztás enyhébb vagy súlyosabb beszámítás alá esik-e, hogy tehát az adott esetben forog-e fenn vétkes gondatlanság vagy nem, a felülvizsgálat körébe tartozó jogkérdés. B. 178. 166. Annak eldöntése, hogy valamely ténykérdés a jogügylet létrejöttének közvetítésére szolgáló tevékenységnek tekinthető-e, nem tény-, hanem jogkérdés. N. 831. 763.