Térfi Gyula (szerk.): A Budapesti királyi ítélőtáblák felülvizsgálati tanácsainak elvi jelentőségű határozatai. XVII. kötet 1912-1913 (Budapest, 1915)

Budapesti kir. ítélőtábla. ÍJ pította, hogy az alperes a fiút az udvaron fenyegető veszélyre figyelmeztetvén a balesetet megelőzőleg, őt az udvarról ismételten kitiltotta, figyelmeztette minderre, úgy a fiú pajkosságára a felperest is, felhíván arra, hogy fiára vigyázzon. Kiegészítette ezt a ténymegállapítást a felebbezési bíróság még azzal, hogy a fiú mindezek daczára az udvarra bejárt, illetve beosont s hogy ezt az alperes tudta; végül, hogy a fiú 13 éves korához képest értelmesnek látszik és épen mert többször volt a járgány közelében, annak veszélyeivel is megismerkedhetett. Az elsőbiróság a felperest keresetével elutasította, mert a helyszíni szemle alapján arról győződött meg, hogy egy egyébként teljesen veszélytelen üzemű gépről lévén szó, óvóintézkedésekre szükség sem volt és hogy így baleset is ki van zárva, hacsak azt, úgy a mint a jelen esetben, a fiú rakonczátlansága elő nem idézi, a ki ismételt kitiltás daczára az udvarra osonván, a lovat zavarta, a mely megugorván, a fiú körbenjárás közben a deszkáról leesett. Ezzel szemben a kir. törvényszék az alperes részéről is mulasztást látván fennforogni, a bizonyítandó kár felére nézve az alperes megtérítési kötelezettségét megállapította. A felebbezési bíróság ugyanis az 1893. évi XXVIII. t.-cz. 1. §. 6. pontjának és 37. §-ának úgy a 17,001/1901. sz. K. M. R. 20. §-ának joghasonlatosság alapján alkalmazásával úgy találta, hogy az alperest mulasztás terheli a részben, hogy a járgánynak mozgásba hozása esetén veszélyt magában rejtő részét, vagyis a kérdéses szöget óvókészülékkel el nem látta. Súlyt helyezett a kir. törvényszék arra is, hogy az alperes udvarán, figyelemmel arra, hogy az alperes korcsma és szatócs üzletet folytat, valamint szénraktárt tart, a nyílt helyen levő járgányt, melylyel egy betanított, ló felügyelet nélkül is körüljár, bárki megközelítheti. Az alperes felülvizsgálati kérelmében azt panaszolja, hogy az ő mulasztása, gondatlansága jogszabály megsértésével lett megállapítva. Utal elsősorban a tényállás azon részére, mely szerint úgy a fiút, mint az apát ismételten figyelmeztette, a fiút ismételten kitiltotta. Panaszolja továbbá, hogy jogszabályba ütközik a gép veszélyességének megállapítása, mert a felebbezési bíróság a gépet nem is látta, szakértők meghallgatását mellőzte, végül hivatkozott arra, hogy a fentidézett törvény alkalmazásának sincsen helye. A kir Ítélőtábla az alperes panaszait lényegileg alaposaknak találta, mert: az elsőbirónak közvetlen szemléletén alapuló azzal Térfi: ítélőtáblai határozatok. XYH. 4